Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
37 rájok nézve. A polgárok számára megkönnyítés volt az, hogy a szállítást nem ők végezték, hanem a szász papok. Az egyházi vagyon elvételekor javaikat megtartották, ezért rótták rájok e terhet. Az 1558 szept. 29.—okt. 4. fehérvári országgyűlés ugyanis kimondptta, hogy méltányos dolog, hogy a szász papok is járuljanak a honvédelemhez s kötelességükké tették az ágyuk szállítását.1 Az ágyukhoz való porokon, golyókon kívül ők adták a lovakat, szekereket,' lószerszámokat, kocsisokat fogadtak s azokat fizették.i 2 1566-ban még sáfárok tartására is kötelezték őket. Ezeknek dolga volt a lovakról gondoskodni, hogy azok az éhség miatt el ne gyengüljenek.3 A szükséges lovak és szekerek számát az országgyűlés szabta meg, 200—600 ló, 10—100 szekér állandóan kellett. 1566-ban az országgyűlés annyiban könnyített a papság terhén, hogy kimondta, hogy csak annyi ágyút hozzanak magukkal, a mennyi szükséges, de ezeket jól szereljék fel.4 A magyar nemesek személyesen jelentek meg, a vagyonosabbak birtokaik arányában jobbágyaikat is lóra ültették. Volt rá eset, mikor a jobbágyokat is fejenként hadba vitték, vagy a szükség szerint bizonyos részüket használták fel. Többször a jobbágyok felét, harmadát, vagy az összeseket felszereltették.5 Csak az adófizető kapuk után kellett a jobbágynak kiállani, az erős embereket kiválogatták közülök, a hadba szállókat az otthon maradottak pénzzel támogatták, havonként 2 frtot tortoztak fizetni.6 De a jobbágyok általános felkelésein kívül az egész korban érvényes volt az a szokás, hogy az urak minden 16 porta után egy jól felszerelt lovast állítottak ki. Kiállott tehát maga a nemes minden 16-ik jobbágyával. 1551-ben kezdődött az ilyen felkelés s azóta az országgyűlések ismételten így intézkedtek. Ha nem telt ki a lő kapu, többen állottak össze és közösen küldtek egyet. Az egytelkes nemesek személyes felkelésre nem mindig voltak kötelezve, magok művelték földjüket, így közel állottak a jobbágyokhoz. Hadfelkelésük között is van hasonlóság. Az 1552 máj. 22. tordai gyűlés szerint, ha több testvér van, ezeknek csak egy része száll hadba. Ha a jobbágyok fele kel fel, akkor az egytelkes nemesek is fejenként tartoznak megjelenni.7 1566-tó! kezdve meg az egytelkesek közül öten egy jól felszerelt lovast tartoztak kiállítani. Az ellenőrzést az országgyűlés az ispánra és szolgabírákra i E. O. E. II. 104. 1. 4 E. O. E. II. 313. 1. a E. O. E. II. 303—304. 11. 3 g. o. E. I. 239, 405, 419, 11. 287. 1. 3 E. O. E. II. 313. 1. 0 E. O. E. II. 85. 1. 7 E. O. E. I. 406. 1.
