Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
31 itt csak 16 dénárt fizettek, 100 só után 8, 1000 után 100 ráadást kapnak. Heti fürdőpénz a vágóknak 2—2 dénár. 100 drb. só ára 4 ráadással 3 frt. Székből is ide szállítják a sót. Vízaknán két bánya van, a nagyobb 48 öl mély, a kisebb 32. Nem kellően gondozott, sok a víz, mely rontja a sót. A mázsamesterek 30—30 irtot kapnak élelemmel, a kocsisok hetenkint élelem nélkül 50—50 dénárt, élelemmel 25 dénárt. A hazai vágók 8 öl posztót kapnak évenkint. 100 só vágásért 20 dénár a fizetésűk és 16 só. 100 só után 2, a külföldiek 4-et kapnak. 100 drb. só ára 5 frt. Alvincen fiókkamarája van. Koloson a só szilárd, kissé földes, a törökök jobban kedvelték, mint a tordait, azt mondták, annál sósabb. A bánya mélysége 48, szélessége 23 öl. A vicekamarás Írnoka 18, az alkusz 6 frtot, a mázsálómester 60 frtot kap ellátással. A kocsis fizetése 12 frt., 9 öl posztó s ellátás, ugyanannyi a kovácsé, a törmelékhordóké munkanapon 6 dénár, szombaton 8, a vágóké mint Tordán. Ha nem kapnak posztót, 2 frt. jár helyette. A vágók állítják, hogy vasárnaponkint valami ételt és italt is kell kapniok, a tisztek szerint ez csak a szorgalmas vágásért járt ki; 100 só vágásának díja 12 dénár 12 só ráadással. Kocsin való szállításnál 100 só ára 4 frt., hajón való szállításnál 5 frt. A különbséget, amit a vágás- és eladásdíj között az egyes bányákban találunk, a sókockák nagyságának eltérése okozza. Nem vágták egyformára s azt tartották, hogy a jövedelemcsökkenést az okozza, hogy igen nagy sókat vágnak. Az országgyűlés 1567-ben azt határozta, hogy az uralkodó bízzon meg valakit, aki ugyanazon mértéket hozza be minden bányába.1 A csekély jövedelem növelésére szolgált a székely só elvétele is. A székelyföldi sót 1562-ben kamarajövedelemnek mondották ki, a székelyek harmadik rendje ebből ingyen sót nem kapott.2 A két első rend, a szászság s a nemesek tovább is élvezték a kiváltságot, több országgyűlés újból megerősítette, holott az ingyen só megszüntetése alkalmas eszköz lett volna a kincstár jövedelmének nagyobbítására. Erdély aranybányászata nem volt fejlett. Ferdinánd erdélyi uralkodása alatt az volt a legnagyobb baj, hogy pénzhiány miatt a kamara nem tudta beváltani az aranyat. A kamara először Szóbeliben, János alatt Kolozsváron, utóbb ismét Szebenben volt. Itt ren- i i E. O. E. II. 331., 333. 1. 2 E. O. E. II. 207. I.
