Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910

24

lehet osztani; rendes és rendkívüli jövedelmekre} A rendes jövedelmek közé tartoznak: a székelyek, szászok adója, a nemesek oláh- jaitól járó ötvened, a dézsma, vámok s a bányajövedelmek. Rendkívüli adó (subsidium) az időről-időre megszavazott kapú-adó, rovásadó; fizették a nemesek jobbágyai, a szászok és utóbb székelyek is. Rendkívüli adó a közmunka, mikor a jobbágyokat utak, várak építéséhez kirendelték, de csak két-három esetről tudunk. A székelyek adója régi, a XIII. századból eredő adózási mód, a székely székek1 2 (kerületek) kezdőbetűivel megjelölték a királynak adóba adott ökröket. Ez az ökörsütés (signatura boum). Mint láttuk, abból állott, hogy a király koronázása, házassága és első fiúgyermeke születésekor minden negyedik ökröt adóba adták. Pénz kevesebb forgott köztük, mint gazdálkodó nép, ökörrel fizetett. Mivel ezt az adót bizonyos alkalmakkor fizették csak, magában véve még nem lett volna nagy teher, de súlyosabbá tette az, hogy idővel rendes évi adóvá lett s hogy csak a székelyek harmadik rendje fizette. A két első rend mindinkább kivonja magát az adózás alól, János Zsigmond idejében már csak a harmadik fizet. Az 1543 nov. 29. marosvásárhelyi országgyűlés az ökörsütést rendes adóba veti ki, 1544-ben 4000 frt. adót kellett volna fizetniük; mivel pénzük nem volt, kifizette helyettük Fráter György s két év alatt ökörsütéssel törlesztették le. Ferdinánd uralkodása alatt az ökörsütésből 12.000 frt. jött be, de régebben 36—40.000 frtot is jövedelmezett.3 A nagy esésnek az az oka, hogy ekkor már csak a székelyek harmadig rendje fizette.

A szászok adója (szt. Márton napi adó) évenkint fizetett bizonyos összeg, mely az Andreanum óta folyton változott. Akkor 500 márka volt, most Bornemisza jelentése szerint 8500 frt. Ezt sem fizették mindig egyszerre. Ferdinánd 1554-ben megengedte, hogy

1 Erdély pénz- és hadügyei János Zsigmond korában címen Barthos Kálmán írt értekezést (Kolozsvárt, 1902). A nagy gonddal készült dolgozat tisztán az E. O. E.-re támaszkodik.

2 A székelyek és szászok földje megyék helyett székekre oszlott.

3 Erdély ezen időbeli vagyoni állapotáról becses irat maradt ránk. Ferdinánd, mikor Erdélyt átvette, alapos tájékozódást akarván szerezni Erdély mindennemű jövedelméről, Bornemisza Pál veszprémi, később gyulafehérvári püspököt és Werner Györgyöt királyi biztosokul küldötte be s meghagyta nekik, hogy Erdély jövedelmeit írják össze, járják be a bányákat. Ezek eleget is tettek a parancsnak, jelentésűk ránk maradt, nyomtatásban is megjelent 1798-ban és 1801-ben. Engel adta ki a gr. Hadik könyvtárból. Címe: De pro- ventibus regös in Transylvania iuxta revisionem et inquisitionem per s. regiae