Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1908
Előttem az ilyen uniformisba öltöztetett gyermekek vonulása hasonlít a fegyencek vonulásához, amint azt a deportáltak szigetén című képen láttam. Ezzel nem teszik még egyenlőkké a gyermekeket. Kiki ruházkodjék saját anyagi erejéhez mérten, de nem ficsurok és aszfaltkoptatók módjára, hanem egyszerűen és szerényen, amint az egy jó nevelésű szerény ifjúhoz illik, Az elöljáró hathatósan működjék közre, ha látja, hogy bizonyos gyermekek elkülönülésre törekszenek. Az egyenlőség alapján mindenki köteles legyen az internátusi munkában egyformán részt venni. Mindenki maga vesse meg az ágyát, maga takarítsa cipőit, maga kefélje ruházatát, maga tartsa rendben ruhás szekrényét, maga hozza rendbe íróasztalát, munkahelyét, kivétel nélkül mindenki részt vegyen az internátusi hetességben, előimádkozásban, az internátusi tisztségek viselésében. Ez az egyenlőségnek a keresztülvitele, s nem az uniformis. fia már egy internátus valamilyen jelvénnyel megakarja különböztetni tanulóit más tanulóktól, azt megteheti bizonyos, gomblyukban elhelyezhető email jelvényekkel. A szociálizmus egyik oka az, hogy a népet nem szeretik, s hogy a népek sem szeretik egymást. A szeretetet kell bevinni az internátusba, s ahol a szeretet tanyát ver, ott nincs kiváltság alapján való elkülönülés. Lám a régi keresztények között mily szép volt az egyetértés. A gazdag patrícius leánya, s a szegény rabszolganő testvérnek tekintette egymást. Mért ne tekinthetné két gyermek is egymást testvérnek. Erre kell a gyermeket nevelni, s aztán a közösség és egyformaság az internátusokban senkinek sem, lesz hátrányára, hanem előnyére. Végül az internátusok előnye abban áll, hogy a vezetés benne szakszerű, azaz paedagógiai. Az internátusok élére olyan embert állítsanak, s ezek vezetésével olyanokat bízzanak meg, kik arra hívatottak, kiknek hivatásuk az oktatás és nevelés. Óvakodni kell tehát, hogy nem tanférfiú a legbelsőbb vezetési ügybe beavatkozzék. „Manapság mindenki akar érteni a paedagógiához még az is aki csak kívülről látta az iskolát“ — mondja egyik paedagogu- sunk. Az internátusokra felügyelők tanférfiak legyenek, s itt említem meg, hogy az internátusok felügyelete bizonyos kerületekben egy igazgató tanácsra bizassék, melyben tanférfiak és laikusok 50