Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1908
40 künn az életben, az emberek forgatagában éppen ama nagyobb mozgási szabadság következtében, de kérdem, mit érhetnek azok a tapasztalatok, melyek a „nitimur in vetitum semper cupimusque negata“, — hajiunk a tilosra, s azokat kívánjuk, miktől eltiltat- tunk — közmondás és életigazság alapján szereztettek. Egy még kevés ítéléképességgel bíró egyénre nézve a nagyobb szabadság egyenlő értékű a rosszra való több alkalommal. Az externátusi gyemeknek több alkalma van rosszat látni, hallani, cselekedni, mint a szabadságában kissé korlátozott internátusi gyermeknek. Rosszat látni, hallani élettapasztalat, de keserves élettapasztalat, ha nem tudjuk magunkat távol tartani ezen alkalmaktól. Az ilyen dolgok egész életre kihatással vannak, mert a megmérgezett szívet és elmét nehezen lehet meggyógyítani. A gyermek még nem az a lény, akinek minden megengedhető, akit magára szabad hagyni. Ha a gyermek ilyen volna, akkor nem volna szükség céltudatos nevelésre. A gyermeket meg kell tanítani arra, hogy hogyan kell okosan élni a szabadsággal. A gyermeket irányítani, buzdítani esetleg fékezni kell, de felszabadítani időnek e1 te nem szabad. Ha órám siet, meglassítom, ha meg késik, megg. ■ > sítom a járását — mondja egy paedagógus — s így teszek a gy< .nekekkel is. Kiknél bátorításra van szükség, bátorítok, kiknél szükségét látom a fékezésnek, korlátozok. Az is igaz, hogy a bátorítás és fékezés munkájában a nevelendővel a nevelőnek úriemberként kell bánnia. Ne tekintse akarat nélküli lénynek, bábunak azt a kis embert, hanem benne a jövendő gentlemant lássa. Az új alapokon szervezett externátusok, merem állítani, kétségkívül hasznos intézmények lesznek a családi nevelés helyettesítésére, sőt egy és más esetben talán jobban be fognak válni mint az internátusok, melyeknek tömeges szaporítása, bennük a létszám folytonos emelése jelenleg hasznosnak mondható, de valamikor nagy visszahatással lesz a nevelésre. A gombamódra szaporodó internátusokba mindinkább a pénzelési szellem kezd majd lábra kapni, különösen a magán internátusokat tekintve. Ezért vagyok híve az állami vagy az autonómikus testületektől létesített internátusoknak. Világos dolog, hogy az internátusi gondos felügyeletről és szigorú ellenőrzésről beszélve nem a fogházi vagy kaszárnyái ellenőrzést és felügyeletet értem. Az internátusi lealacsonyítani fog
