Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1908
35 az internátus gondjaira fogja-e bízni gyermekét, vagy talán van még az internátuson kívül másféle neveléssel foglalkozó intézmény is, melyet a családok szintén figyelembe vesznek, ha szükségét látják a helyettesítő nevelésnek. Ha a felsorolt eseteken végigmegyünk, s kissé behatóbban foglalkozunk egyikével másikával, bizonyára találni fogunk közöttük olyan eseteket, mikor az ínternátusi nevelés feltétlenül szükséges, sőt azt mondjuk, hogy azon esetekben az Ínternátusi nevelést nem pótolhatja semmiféle másmilyen nevelés. így az ínternátusi nevelés helyett nem alkalmazhatni másfajta nevelést pl. akkor, ha az az internátus előkészítő intézmény valamely különleges életpályára (katonai, papi pályára), vagy ha az internátus a gyermek testi, lelki, szellemi fogyatkozásaiban az egyedüli tényező, mely segíteni tud. Általában azt mondhatjuk, hogy a különös rendeltetésű internátusok a szükséges nevelésben, olyan szervek, melyek pótolhatatlanok, melyek más intézményekkel nem helyettesíthetők. Valamely internátusnak nevelése csakis az olyan esetekben helyettesíthető esetleg másfajta neveléssel, amikor az csupán az általános nevelést, a közpolgárrá való nevelést vallja be rendeltetési céljául. így ha a gyermeknek a családi körből való kiszakitása, kihelyezése azért történik, hogy a gyermek a családi körtől messze, idegenben végezze tanulmányait, a család nem okvetlenül az inter- nátusra fogja bízni a nevelés munkáját. Számos esetben ugyanis ilyenkor a család gyermekét vagy közeli, távolabbi rokonoknál helyezi el, vagy valamely ismerős családot kér fel a nevelés munkájára, vagy egy egészen idegen család gondjaira bízza, mely család gyermekek tartásával foglalkozik. A közéletben azt szoktuk mondani, hogy a gyermeket családja kosztba adja. A kosztos diákot befogadó és tartó családok tehát magukra vállalják más családok gyermekeinek gondozását, szóval ők is a családi nevelés helyettesítését tűzik ki feladatukul. Az ínternátusi nevelésen kívül tehát figyelembe kell venni még ezt a nevelési módot is. Itt a gyermek saját családja köréből más család körébe lép, tehát a környezet a gyermekre nézve a családi vonásokat tünteti föl, bár nélkülözi a család természetes kötelékeit. Ezen nevelést externátusi nevelésnek nevezhetjük. Ha már most azt kutatjuk, hogy a szülők melyiket keresik fel nagyobb számban, az internátusokat-e, vagy az externátusokat, azt találjuk, hogy a családok inkább az inter- nátusokat választják. Erről igen szépen lehetne megbizonyosodni, 3*
