Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1907
31 előtt a magyar népnek csak nemzeti mondái vannak, a magyar nemzet nemzeti történelme, világtörténeti hatása és fontossága Árpáddal kezdődik. Fordulópontot képez ő a nemzet történetében. Az ő megválasztása előtt a magyar nerrizet lazán összefüggő, minden középpontot nélkülöző népszövetség volt, az ő megválasztásával kezdődik a törzsek politikai nemzetté való tömörülése. Az etelközi vérszerződés előtt a magyar nép hazátlanúl bolyong a Szarmata síkság füves téréin; ő hazát szerez a hazátlan, nomád, pusztai népnek, biztos lahóhelyhez köti a vándorlókat s ezzel biztosítja nemzete létét és fennállását. Ha a nemzet továbbra is a végtelen Szarmata síkon marad, uralaltai rokonai szomorú sorsára jut. Folytonos harcok következtében megfogyva s törzsekké szétszakadozva elnyelte volna őt a keleti szláv népek terjedő áradata, amint elnyelte a lebediai szétválás után keletre vándorolt véreit. A honalapító éles látását és a földrajzi viszonyok fontosságát biztos tekintettel mérlegelő lángelméjét igazolja az új haza megválasztása. Az új hon termékeny rónái kövér legelőt adtak a nomád honfoglalók főéletforrását képező állatállománynak. A Kárpátok bércfala a nemzet, törzseit együtt tartotta, természetszerűleg politikai nemzetté tömörülni kényszerítette; idegen befolyástól elzárta, hogy időtlen időkön keresztül magyarnak maradjon. Ezen előnyök mellett a Kárpátok bércein belül csak néptöredékek tanyáztak, amelyeknek meghódítása nem sok véráldozatba került. A hazaszerző az új ország minden hozzáférhető helyét megerősítette s maga a Duna könyökénél telepedett le, hogy támadás esetén minden veszélyeztetett helyhez egyformán közel legyen. A hódítás küzdelmei között kímélte a nemzet vérét, ép oly ügyességgel veszi igénybe a politikai alkudozásokat, mint aminő bátorsággal használja szükség esetén a fegyvert. Az ellenállást leveri, de a meghódoltakkal kegyesen és nagylelkűen bánik. Bölcs előre látással a nemzet érdekeihez csatolja a rokon kabarokat és a hozzá csatlakozó kúnokat s így míg egyrészt jó harcosokat nyer a honfoglalás küzdelmeihez, másrészt a harcokban megfogyatkozott nemzetet gyarapítja, mert e rokonnépek rövid időn belül beleolvadtak a magyarságba. Árpád felette áll a középkor hajnalán Európa szívébe rontott uralaltai népek zord lelkű, hadverő vezéreinek a hún Attilának, az avar Baján khánnak, a tatárok vad Batujának. Az Isten ezen rettenetes ostorai egy mindent összetörő, szertelenül barbár középponti hatalmat teremtenek. Nemzetüket romboló hatalmuk vak eszközévé
