Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1907
28 gokba utazunk, hogy müveit megtaláljuk, s ha lehetséges, egy pillantást vethessünk reá magára. Azt mondják, az angolok gyakorlati emberek, a németek vendégszeretők, Valenciában kellemes az égalj s Sacramentó halmaiban marokkal lehet szedni az aranyat. Lehet, de én nem utazom azért, hogy kényelemben élő, gazdag vagy vendégszerető népet, felhőtlen eget vagy kincset találjak, amiért oly nagy árat kell fizetni. De ha volna oly mágnes, mely rámutatna azon országokra és házakra, ahol a valódi nagy s szellemileg gazdag emberek laknak: mindenemet eladnám, hogy azt megvehessen! s még ma útra kelnék!“ Oh kedves ifjúság! Boldog vagy te, hiszen ezen csodálatos mágnest egyházadban fellelheted! Nem kell messze országokba menni, rámutat ez égi mágnes az igazi nagyságra, szent Imre herceg csodás alakjára. Ő, aki Kelet császárjától, Vazultól még bölcsőjében kapott drága kövekkel kirakott feszületet élete legdrágább kincsének tartotta és mindig magával hordozta és a kereszt tanával oly széppé, ideálissá nagygyá tette ifjú jellemét, csakugyan méltó arra, hogy az egyház büszkén állítsa őt példaképül. A felszólítás a szent lmre-jubileum minél fényesebb megünneplésére egyenesen az aranyifjúság részéről történt, tehát a bizalom hangján méltán és örömmel mondhatom: „Jöjjetek a tisztaság eszményképének, szent Imrének zászlaja alá s a jubileum örömkarába vegyülve, a lelkesedés és meggyőződés hangján kérjük mindannyian, hogy Isten dicsőségére, Magyarország felvirágoztatására édes hazánknak minél több szent Imréhez hasonló nemes fia legyen!“.
