Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1907

VII

magyar és német nyelvet és irodalmat, azonkívül bölcseletet és neveléstudományt hallgat a budapesti tudományegyetemen.

Letévén a tanári alapvizsgálatot, a Rend kormánya a tatai gimnáziumhoz rendelte tanárnak. 1883. május és decemberében leteszi vizsgálatait, s ugyanezen év július 23-án miséspappá szentelték Váczon. 1884/5-ben Nagy- Kanizsán tanít. 1885 6-tól 1889—90-ig Kecskeméten, 1890—91-től 1895 96-ig Temesvárott. 1896. nyarán a

Kegyesrend kormánya saját kérésére Kolozsvárra helyezte, ahol a következő tanévben 1897—8-ban igazgató lett s mint ilyen vezette az intézetet egészen 1908. május hó 13-án beállott haláláig.

Életének külső lefolyása egyszerű, egyenes, meglepő kanyarulatok és esések nélküli volt, amelyet mindvégig az ő őszinte, tiszta törekvése, széppé és változatossá tudott tenni. Egész életét munkában töltötte. Emberi, pap-tanári és írói mivoltának kiválóságai nyújtják nekünk az egyetlen vigaszt, mikor derék igazgatónk pályafutásában szemlélődünk.

Irodalmi működése és társadalmi tevékenysége elhunyt igazgatónknak oly széleskörű, hogy az itt nem adható; hanem a szives érdeklődők figyelmét az 1906—7. isk. értesítőben megjelent részletes biográfiára hívjuk föl.