Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1905

57

ják, kellemes látványnak tartják, ha az alig {elcseperedett gyermek kezében látják az ügyetlenül tartott söröskancsót. Máskor a hiúság játszik közre, hogy a fiú, de sokszor a leánygyermekek is kapnak sört, mert ezáltal kövérebbek, teltebbek s a világ szemében egészségesebbek. De az ilyenfajta hiúság és a gyermekek rossz nevelése hamar nyilvánul káros hatásaiban. Előfordult, hogy a gyermek szülői felügyelet hiányában, talán épen őket utánozva nagyobb mennyiségű szeszes italhoz jutott s rövid haláltusa után kiszenvedett (Demme tapasztalatai). Más esetben a gyermek szervezetében ugyanolyan veszedelmes megbetegedéseket találtak, mint aminöket leírtam a felnőttekre vonatkozólag. A sörrel táplált, jó kinézésű gyermek arczárói már le lehet olvasni mindazon bajokat, melyek a sör élvezetével együtt járnak, mert nemcsak a test há- jasodik, hízik el, hanem a belső szervek is. Különösen az emésztési szervrendszer szenved súlyosan, a gyomor és bélbajok napirenden vannak s a helyett, hogy orvost hivatnának, étvágytalanság, gyomorcsikarás, bélrenyheség stb. ellen ismét csak szeszesitalt adnak be házi gyógyszer gyanánt.

Az ilyen belső bajok a gyermek testi kifejlődését nagyban hátráltatják, s miként tapasztaljuk, a korán szeszt ivó gyermeki test feltűnően kicsiny marad. Bebizonyították kölyökkutyákon tett kísérletekkel is, bár a napi szesz adag csak 3 evőkanálnyi malaga-bor volt. Ezt Demme, a már többször említett gyermek- orvos tapasztalatai kétségen kívül beigazolják, s ugyanő a gyermekkorban előforduló súlyos idegbetegségeket, hirtelen beáiló nyavalyatörést, vitustáncot, halálhozó agyhártyagyulladást mindig a korai szeszes italozásnak tudja be. Ki gondolná, hogy a beszédbeli zavarok, elhülyésedés, idiótaság annak a néhány csöpp szesznek lehet a munkája, melyet az aggódó anya saját jószántából, a meggondolatlan apa tréfából, a jólelkü vendég mulatságból juttatott a kis szerencsétlen gyermeknek?

Legrombolóbb hatással azonban a gyermek idegrendszerére van. A gyermeki agyvelőt tiszta fehér papiroshoz hasonlíthatjuk, melyre a gyermekkor benyomásai láthatatlanul reá írják eredményeiket. A növekedés folyamán mindig több tapasztalat íródik reá, némelyik erősebben, másik halványabban. Ezekben tükröződik vissza a gyermekkori nevelés, de feltűnik közte olyan is, mely nem a külső behatások révén került oda, hanem amelyet öröklött szüleitől. E kétféle alapon alakul ki az ifjú szellemi, erkölcs