Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1905

41 nak, de ezek hirtelen váltakoznak; nincs titok, a legelrejtettebb érzések és gondolatok kerülnek napfényre, mikor a nevelés és a szokások által belénk öntött emberiesség eltűnt, előtérbe lép a természeti ösztön, a féktelen hajlam, mely sok ifjút, sok embert vitt már az erkölcsi posványba, a bűnbe. A beszéd akadozik, gagyogássá, inartikulátlan hangokká lesz, a járás ingadozó, támo’.ygó s végre összeroskad a test s többé-kevésbé erős álom vesz rajta erőt. De milyen az ébredés! Ez a szomorú képe az akut alkoholmérgezésnek. Már el­mondottam fentebb, hogy miként lesz ez az ember szokásává, (1. Balvélemények.) s mint lesz minden ok nélkül, észrevéttelenül iszákos. Az iszákosság már betegség. Iszákos minden ember, aki újra iszik, mikor még az előbbi szeszméreg hatása el nem múlt, aki napról-napra annyi alkoholt vesz be, hogy annak hatása több mint 24 óráig tart. (Schnitzer, 1902.) A megszokás annyira hatal­mába keríti az embert, hogy meg sem tudja mondani, miért iszik. Titulus mindig akad. Reggel pálinkát iszik, hogy álom után éberebb legyen; délelőtt sörözik, mert gyógyítja a másnapos gyomrot; ebéd élőit egy pohárka keserű jó, mert étvágyat csi­nál, ugyanabból ebéd után kell még egyet bevenni, mert előse­gíti az emésztést és nem lesz az ember lusta (?) ; este lefekvés­kor nem hagyhatja el a sphlaftrunkot, mert másképen el sem tudna aludni. Ha hideg van, iszik, mert melegítő kell, ha meleg van, felhörpint egy pohárkával, mert lehűt . . . et quaelibet alia causa. Vannak azonban olyan emberek is, kiknek egy megnevez­hetetlen testi vágy adja kezébe a poharat, akiket érthetetlen lelki elfajultság, romlottság, ellenállhatatlan erővel vonz az alkoholhoz. Az ilyen helyzet, jól jegyezzétek meg, Fiatal Barátaim, rendesen öröklött, tehát alapja a terheltség. Akár a szülőktől, akár azok őseitől származott át az utódokra, terheltek lesznek s kevés erköl­csi ellenállást kaptak örökségül a szeszes italok csábító hatása ellen. Alapját Crothers (filadelfiai tudós) veleszületett vérsze­génység-, és ideggyengeségben, Wille pedig sensibilis és sen- soricus rendellenességben találja. Az ilyen szerencsétlenek leg­többször könnyen és hamar hozzászoknak az italozáshoz s más céljuk nincs, mint az állandó részeg állapot, örökös mámor. Ered­ménye részben a nagy italbirás, mely sokszor csodásán oly nagy quantumra rúg, hogy az abszolút halálos adagon túl is semmi Az iszá­kosság tünetei.

Next

/
Thumbnails
Contents