Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1905
37 puszták szép virágait, a derült eget és a pusztító vihart ? . . . a mohamedán vallást követő, abstinens arabok. Láthatjátok, Fiatal Barátaim, hogy nagyobb lelki emóciókhoz, eszmék megvitatásához, a szépművészeti remekek teremtéséhez, általában szellemünk helyes megnyilatkozásához nem kell izgató szer, nem épen szükséges a szesz. Rövid időre megélénkíti a fantáziát, felcsigázza az agyat, látszólag nagyobb szellemi működésre ösztönöz, felvillanyozza a kedélyt, a lelkiindulatok olvadékonyabbak hatása alatt, de rövidebb ideig tartanak. Gyors az emelkedés, de hirtelen nagy az esés. Tudományos kísérletek világosan beigazolták s ehhez csatlakozik a mindennapi tapasztalás, hogy 10—40 gr. alkoholtartalom rövid ideig tartó élénkülés után huzamosabb munkaneheziiiést, a szellemi és lelki világ depresszióját eredményezi. Kraepelin, a híres heidelbergi elmegyógyász, és társai: Führer, Kürz, v. Smith évek (14) hosszú során át különféle egyéneken s részben önmagukon is tettek kísérletet az alkoholnak a szellemi funkciókra való hatása céljából. Ezt röviden összefoglalva ime halljátok. A szellemi megnyilvánulásokat először normális állapotban vizsgálták, majd kevés szesz behatását kutatták s végre állandó, krónikus behatás alatt megejtett kísérletekből vonták le a következtetést. Ilyen vizsgálat alá került az emlékezet. Kraepelin meghatározta, hogy kimért időközben mennyi anyagot lehet kívülről betanulni. Ezen célból tetszés szerint egyjegyű számokat irt egymás alá 12 oszlopban s így keresztirányban 12 számjegy állott, a kísérleti egyén ezeket addig ismételte, míg hiba nélkül kívülről elmondta; ekkor került a sora következőre. Minden ismétlést ceruzavonallal jelzett s 5 perces időközökkel a kísérlet félóráig tartott. Hogy mily gyorsan tanul a medium s mily gyorsan tudja a betanult anyagot ismét tudatába visszaidézni, folytatólagos összeadással próbálta ki Kraepelin. Az időérzést 30 másodperc kezdete és vége közti időköz pontos eltalálása által kutatta. Érdekes az olvasási kísérlet, mely abban áll, hogy meghatározott időben értelmetlen szövegből hány betűt olvas el. Ezen módszerrel egy nemzetközi csalót leplezett le, aki minden nyelvből átlag négy betűt olvasott egy meghatározott idő alatt, de oroszból sokkal többet; s valóban orosz származású voll, kit nemzetének rendőrsége már régen keresett. A képzettársítás (associatio), összehasonlítás, válogatás, mint szellemi megnyilvánulások mind vizsgálódása tárgyai voltak.
