Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1905

28

Az alkohol és a vér- edények.

nem zárnak pontosan s így szívbillentyü-zavar (szb. elégtelenség) keletkezik. A vérkeringés ekkor zavart lesz, a máj megnagyobbodik, a vérkeringés lassul, a tüdőben nagyobb lesz a vérnyomás, a szervezet több helyén vérpangások állnak elő, a vese nem választhatja ki a fölösleges víztartalmat, összegyülemlik a szívben (szívvizenyő) és a testben (vizkór). Ilyenkor a már szederjes arcú beteg nem tud felvenni táplálékot, a lélegzés nehéz lesz, a lábakban fellép a vizkór. A szív még küzd a kór ellen, de a de- generált szívizomzat helyét a folyton növekedő kötőszövet foglalja el, mely rendes összehúzódásra és kitágulásra nem k^pes (szív- izom-gyuladás). A beteg fulladozik, érverése gyengül, súlyos ájulási rohamok veszik elő az agyongyötört testet. Epileptikus rohamok váltakoznak a fulladási nehézségekkel, végre a vízkört és a jelzett állapotokat felváltja a halál.

Másik nem kevésbbé gyakori jelenség az iszákosoknál a szív- elhájasodás, amikor a szív izomzata közé vagy a felületre bevonatképen rakódik le a zsir. A vérkeringés ezáltal meggyengül s a fulladozás stb. szimptomák mennek végbe. Úgy ezen, mint a többi szeszokozta szívbajoknál gyakran megesik, hogy a hirtelen halál gyorsan véget vet a szenvedésnek; ez az, amit a közéletben szívszélhtidésnek (apoplexia cordis) neveznek.

A szív megbetegedéseihez hasonló átváltozások érik a véredényeket is. Az alkohol behatása alatt az erek idegei nem szabályozhatják azok működését, azért elernyednek, kitágulnak, izomzatúk elveszti a kellő rugékonyságot. Így a rendes táplálékelosztás és a fölös melléktermékek eltávolítása csökken, helyenkint a test felületén véraláfutások támadnak, amelyből magyarázzák az iszákosok arcvörösödését. Ide vezethető vissza a rezes orr s a kékes-lila színben játszó „borvirágos“ orr jellegzetes elnevezése. A venosus vérerek belső felületének gyulladása és tágulása különösen a lábszáron lép fel látható jelekkel, ugyanis helyi daganatokat, majd gyógyíthatatlan fekélyes kiütéseket eredményez. Az ar- teriosus vérerek is sajátságosán átalakulnak. A vérrel érintkező felületen a szövet tömöttebb lesz, megvastagodik ; a gyuladásos állapot folytán az alsóbb rétegek elzsirosodnak, fekélyesednek, pusztulnak, ez által az ér könnyen szakad, megcsavarodhatik, ka- nyarulatos lesz, vagy pedig mészsók rakódnak reá, be is szűrődhetik, miáltal tömöttebbé, merevvé lesz s hamar reped, törik. Ezt nevezik ütőérelkeményedésnek (elmeszesedés, arteriosklerozis).