Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1905
19 sejtet öli meg legelőször, tehát olyan sejteket, melyek a testünket alkotó sejtekkel alapszervezettségükben megegyeznek. Végeredményképen áll az az igazság, hogy az alkohol minden sejtre, így az összes élőlényekre méreg gyanánt hat. A természetrajzi órákon láttatok sok borszeszkészítményt, melyek alkoholja a növény és állatok testét konzerválja, magától értetődik, előbb meg is ölte. Amint hatása mérgező, életet megölő az egyes sejtekre, ugyanolyan a sejtekből álló szövetekre is és pedig — tudományos kísérletekből kitűnt — annál inkább, minél finomabb szervezettségű. S valóban a boncoló-asztalon látható, hogy az iszákos ember testében nincsen egyetlen szerv sem, amelyen az alkohol okozta beteges elváltozások nem lennének láthatók s épen az idegrendszer az, melyről bebizonyosodott, hogy nemcsak az iszákosoknál, hanem egyszeri, akut alkohol-mérgezésnél is mily nagy rombolásnak van alávetve. Nincs szervezetünkben sejt, mely áldozatul ne esnék a szesz mérgének, vagy azonnal vagy a későbbi utódokban. Így érthető ez a közmondás: Nem messze esik az alma a fájától. * * * Említettük már, hogy az alkohol hosszabb idő alatt őröli meg az emberi szervezetet. Ebből azonban nem következik az, hogy az iszákosok (krónikus szeszmérgezésben szenvedők) mennek tönkre s az, aki néhanapján, egy évben kétszer háromszor rúg be, részegedik le, nem érezhet semmi következményt. Hányszor hallani az ilyen kijelentést: már kijózanodott; nyugalom és és bő táplálkozás az egyszeri akut szeszmérgezést 2—3 nap meggyógyítja stb. Igen látszólag hamar gyógyul a szervezet, de ki tudja széles jókedvében, mennyi elég; a megrontott akaraterő, a megbénított ítélőképesség korláttalan hatalmat enged a szesz élvezésének, s hány esetben fizet csúfos halállal az egyszeri gyengeség is? Komoly tudósok iparkodtak az akut alkoholmérgezés jelenségeit kimutatni s a gyógyítási módokat megtalálni. A bevett alkohol hatása nem épen a mennyiségtől függ, hanem a gyakori halálos kimenetelt legtöbbször annak minősége eredményezi. A minőség attól függ, minél több benne a szén anyag, azaz minél magasabb a forráspontja az alkoholnak. (Richardson, 1869.) Súlyosítja a kóresetet, ha hozzá még amylalkohol is járul (maxim. 3%). Halálos kimenetelű az ilyen mérgezés, ha a test egy kilónyi súlyára átlag 8'0 gramm alkohol jut. Daremberg (1895.) szerint az absz. alkohol keverékéből készült italoknál 11'7 cm3, a fiatal konyaknál 2* Akut alkoholmérgezés
