Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1905

11 felmelegít. Valóban egy-két pohárka pálinka, jó erős boradag mily kellemesen hat: lassan, szinte kéjes érzettel hatja át egész valónkat a fokozódó meleg érzete. Nem tagadhatjuk, hogy a szervezetben a szesz ugyanúgy ég el, akárcsak a spiritusz lámpá­ban, itt is, ott is meleget fejleszt; de míg a szabad égésnél a külső levegő oxigénjét használja, addig a szervezetben a lélekzés által bevett levegő segíti elő az oxidációt. Az égésnél nemcsak a szesz, hanem a testben felhalmozott egyéb hasznavehető anya­gok is bomlásnak indulnak s így fölösleges anyagfecsérlés áll be. Más elbírálás alá esik, hogy a szesz oxidációja által termelt meleg milyen természetű. A test állandó hőmérsékletét a táplálékok adják, de ezek oxidációjánál a főcél nem a hőtermelés, hanem a test fentartása, felépítése. Egyhangú a kutatók véleménye, hogy gyak­ran múló, hamar eltávozik; pontos méreteket jegyeztek fel a termelt hő és a hidegebb környezetbe kibocsátott hő közti külömb- ségről s kitűnt, hogy a szesz által termelt hő nemcsak hamar elávozik, hanem a test hőelbocsátási képességét nagyban fokozza. Kimutatták, hogy azon népek, melyek nagyban fogyasztják a hidegebb időben a szeszt, semmivel sem védettebbek a hideg következményei ellen, sőt a velejáró betegeskedések, bajok náluk könnyen jelentkeznek. Ezt csodálni nem lehet. A szesz-élvezet ugyanis megrontja a test ellenálló képességét s így a hideg idő­járás szedi áldozatait. Nem egy szomorú példa igazolja. Ziman- kós időben hány és hány fagyott emberi hullát találtak már az útszéleken, pedig ezeknek legnagyobb része ugyancsak bőven szedett be melegítőt — szeszt. Sikovszky kievi tanár statisztikája érdekesen bizonyítja ezt; szerinte az északibb tartományokban 92°/o, a középső részekben 15% az alkohol miatt megfagyottak száma, sőt igen hideg években 500%-ra rúg. Más érvelés is bizonyítja álláspontunkat. A részegség után bekövetkezett rossz közérzet, köznyelven katzenjammer, rendesen fázékonyságban, hátborzongatásban nyilvánul, pedig a részegséget előidéző szeszmennyiség ugyancsak sok hőt termelhetett. Okát fizio­lógiai alapon megmagyarázhatjuk. Az alkohol hatása alatt a véredé­nyek kitágulnak s így a bőrben erősebb vérkeringés áll be. A vér tehát nagyobb felületen érintkezik a külső levegővel, ez által fokozódik a hőelvonás, illetőleg a test lehűlése. Ezért iszik forró nyáron a munkás pálinkát, mert így könnyebben elviselhető a nagy meleg.

Next

/
Thumbnails
Contents