Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1903

nővérek egész viselkedését és tanító képességét és módszerét, és arról a fónöknőnek mindannyiszor beszámolni. A „mindannyiszor“ alatt legföllebb egy hét értendő. A pontos kötelességteljesítés megfigyelése végett az intendánsnő hol hosszabb, hol rövidebb időre meglátogatja az előadás óráit, alkalom és szükség szerint kikérdezi a növendékeket, megfigyeli a tanítást és a növendékekkel szemben dicsérő vagy korholó szavát hallatja.

íme a legpontosabb és leglelkiismeretesebb előkészítés mellett a legrészletesebb ellenőrzés Fourier iskoláiban, amint különösen a kezdet nehézségeinek leküzdése után kifejlődött intéz ményében. Ezeknek a szent buzgalommal eltelt nővéreknek azon- fölül kötelességükké volt téve, hogy tanításuk eredményeit egymással közöljék, növendékeik erkölcsi és szellemi haladásáról egymással tanácskozzanak s napról napra együtt élvén, természetesen egymásra és a rájuk bízott tanítványokra nézve szerzett tapasztalataikat a siker biztosítására a leghathatósabban érvénye • sithették.

Fourier szabályzatában először megépíti az iskoláját, aztán kioktatja tanítóit és csak harmadik helyen beszéli azokról, hogy kiket lehet iskoláiba a külső iskolákból s általában a külső életből befogadni. Nem fogad be tehetségtelen, beteg, különösen ragályos beteg, első sorban skrofulás leánykákat; olyanokat sem, akik erkölcsileg teljesen meg vannak mételyezve, s kikre nézve ennélfogva nem lehet remélni, hogy megjavuljanak. Ugylátszik első tekintetre, hogy Fourier az ő irgalomban égő szivén erőszakot tett, amikor ezeket a kemény szabályokat hozta. De a befogadás fölött az ő szabályzatánál fogva mindig egy külön tanács határozott.

Ami a kort illeti, Fouriernél a befogadás határévei 4 és 18 év. Leszáll a negyedik évre, amikor még kisdedóvók nincsenek, mert azt vette észre, hogy már azok a kicsiny gyermekek is olykor csúnya beszédüek, telvék gonosz benyomásokkal, amelyeket vagy otthon szüleiknél, vagy az utczán kaptak. A tizennyolcz éves határidőnek az a magyarázata, hogy abban a korban az iskolázatlanság és a tudatlanság nagyon általános volt, az iskoláztatással nem siettek annyira az emberek, mint manap, a beiratkozás láza ismeretlen volt. A leánykák inkább csak a téli hónapokban, körülbelül a mai tanév kétharmad idejében jártak iskolába. Fourier külömben kivételt is tesz és szükség esetében könyörületességből 25 éves növendékeket is rendel fölvétetni-