Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1903

24

minő több volt akkor Lotharingiában. Sok előkelő nemes hölgy tartózkodott akkor ott, ahol Fourier szavára az öt leány is menedéket talált. Lelki vezetésüket Judith d’Aspremont vállalta magára 1598-ban léptek be, amikor Fourier szentbeszédet intézett hozzájuk, amelyben a klauzurát kötötte lelkűkre. Fokozato- zatosan, bölcsen kötötte ezeknek a jámbor és jószándékkal teljes lelkeknek szivére hivatásuk magasztosságát- és a nagy czélt, amelyet buzgóságuk árán el akarnak érni. Lelkűkre köti, hogy hivatásuk kipróbálására szenteljék magukat a leánynevelésnek és hogy arra a czélra örökre lekössék magukat. Végre, hogy az Istennek inkább tessenek, megkívánja tőlük, hogy pusztán az Isten iránt való szeretetből s mindennemű jutalom nélkül oktas sák a zsenge leányokat.

Ebben a szentbeszédben bennfoglaltatik a Miasszonyunkról nevezeit iskolanővérek kongregácziójának egész programmja : szerzetesi, tevékeny és az ingyenes oktatásra szentelt élet.

1598 júliusában nyíltak meg Poussay-ban az első ingyenes leányiskolák. A tanítónők nem voltak tudós nők; tanulva tanítottak s egyidőben d’Aspremont asszonyhoz jártak leczkére. A tanítás tárgyai külömben nagyon egyszerűek voltak : olvasás, irás, kézimunkák D’Aspremont asszonynak több fáradságába került a jövendő szerzetesnőket a breviáriumra és karbeli imádság szabályaira megtanítani.

Ezenközben Fourier negyven napi munka után elkészítette a keletkező kongregácziónak előleges szabályzatát, a mely körülbelül húsz esztendeig volt érvényben; ezt követik 1617-ben a kis konstitúcziók és 1640-ben a nagyok. Minden megvan csirájában ennek az ideiglenes szabályzatnak tizenkilencz czikkelyében.

A kongregáczió első és fő czélja Fourier szerint a keresztény nevelés; a szerzetesi élet ő előtte csak másodrangú czél. Fő czéljának elérésére női kongregácziót akar szervezni. Leányokat kíván tanítókul, kizárva a férfitanitókat, a kik vegyes, vagyis mindkét nembeli iskolákat vezetnek. Szomorú tapasztalatai voltak ez utóbbiak iránt. De nála különösen az döntött, hogy a kis leánykák a nőtanítónak mintegy anyai nevelését megkívánják ; a fiúgyermekeknek ellenben négy éves koruktól már szükségük van erős férfikézre.

Tanítókul kongregánista, azaz közös életet folytató leányokat akar. Nősülniök nem szabad, nehogy a családi gond elvonja őket hivatásuktól a tanulók kárára. Bizonyos számuaknak kell