Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1903
13 Wittmann által módosított regulák szerint él és a mely csak 1833 óta áll fönn. Hazánkban a congregatio ezen ágának 1898-ban 19 rendháza volt 318 iskolanővérrel, 45 jelölttel, 222 aspiránsnővel és 10077 növendékkel. Ez a szám elég tekintélyes arra nézve, hogy egy katholikus íróember is tudomást vehet a hazai Notre Dame- okról. Ha még mindezekhez hozzávesszük, hogy Francziaország- ban és Luxemburgban, valamint Belgiumban csak nemrég virágzott és részben manap is virágzik a congregatio ; ha hozzávesszük, hogy a Notre Dame-ok másik ága is virágzik hazánkban (Pécs, Pozsony, Kalocsa) ; ha hozzávesszük, hogy a szegény iskolanővérek Temesvárott 5 rendházat tartanak fönn, a melyek közt a józsefvárosi a hazai hasonló ezélú nevelőintézetek között ritkítja párját, vagy épen páratlan ; ha hozzávesszük, hogy Amerikában Milwaukeeban 21, Baltimoreban 13, New-Orleansban 4, St.-Louisban 11, New-Yorkban 6, St.-Paulban 6, Chicagóban 8 rendháza van a congregatiónak, virágzó tanintézetekkel: akkor a keresztény eszmék hódító erejének oly tanujeleit látjuk, a melyek a modern időkben páratlanok, sőt nem is találunk hasonló jelenséget, csak akkor, a midőn Szent Benedek rendje a középkori barbár Európát meghódította. S gondoljuk csak meg, hogy azt a 229 amerikai rendházat minden állami segítség nélkül, sokszoros ellenzés és gyűlölködés daczára alapították a szegény, iskolanővérek az iskolagyermekek által fizetett tanpénzekből és csekélyebb részben kegyes alapítványokból. A Fourier Szent Péter életrajzát Rézbányái János tollából hozta volt a szenttéavatás alkalmából a Katholikus Szemle is. De az sem ejtett egy szót sem arról, hogy a congregatio menynyire van elterjedve hazánkban ? Hiszen az idegen áramlatok önmagokban is értékesek lehetnek ugyan, de csak akkor érdekelnek bennünket a maguk teljességében, ha gyümölcsözőleg hatottak saját fejlődésünkre is, akár tisztán művelődési, akár kizárólag vallás-erkölcsi, akár mindakét tekintetben. A Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek intézménye pedig eddig is mély nyomokat hagyott hazánk művelődéstörténetében. Nem rajzolom én, mert terem nem engedi, a nagy Fourier életét a maga teljes nagyságában ; de ki akarom emelni erkölcsi és művelődéstörténeti tanulságait és be akarom mutatni Főúriért mint tanulót, mint a XVII. századi katholikus nőnevelésnek első apostolát, mint lelkészt, mint misszionáriust és mint hazafit.