Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1901
94 az üdvözül, mondja az írás. És Calasanzi rendje úgy terjedt el, mint a barbár Európát meghódító benczés rend. Isten fölmagasztalta az ő sokat tűrt és szenvedett fiát; és Calasanzi úgy az egyházi, mint a profán történetben egyike a legtisztább és lég- ragyogóbb neveknek és örök eszményeknek.... íme, ezek a mi példaképeink. Ezeknek utjain kívánunk haladni. Tőlük tanulunk lelkesedést és hitet, kitartást és bátorságot. Ök világítanak előttünk, tanárok és ifjak előtt, és nem megyünk el innen azon benső szent eskü nélkül, hogy a mi példaképeinkhez vallásos tiszteletben és fiúi engedelmességben mindig ragaszkodni fogunk Atyám, nagy Isten, hallgasd meg könyörgésünket! Tarts meg bennünket a nagyok útján, mert ez az út hozzád vezet Adj vasat a vérünkbe, velőt a csontunkba, aczélt az izmainkba, szere- tetet a szivünkbe, világosságot az agyunkba, hogy szent harczot harczolhassunk és a haza és az egyház nagvramehetésén munkálkodhassunk. És lásd. Atyám, sok másféle oltáron is lobog néked áldozati tűz. Fogadd kegyesen mindnyájunk áldozatát, a te végtelen bölcseséged és a mi szivünk gerjedezésének tisztasága szerint. Vezess a te útjaidon! Mert te vagy az út, az élet, és a világosság. És engedd nagyra nevelnünk az ifjú magyar nemzedékeket. Legyen belőlük valamennyiből homo probus et utilis ; jóravalók legyenek és álljanak meg azon a helyen, a hova te és a haza rendeli őket. így leszen messzezengő, az egész földet betöltő a te neved dicsőségére zengett énekünk, és így boldog a mi édes hazánk, a szép Magyarország, Mária országa. Ámen ! Utána az erdélyi püspök úr lépett a szószékre és szívhez szóló rögtönzetben szólt az ifjúsághoz a zászló kék színéről és a fiúi szív melegével a zászlóanyáról és az édesanya tiszteletét kötötte a tanulók lelkére. Majd a zászlószentelésre került a sor. Az erdélyi püspök úr megáldotta és megszentelte a zászlót és átadta azt beszéd kíséretében az igazgatónak. Az igazgató átvevén a zászlót, a k i- velkező beszédet mondta. Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Úr! Átvettem Méltóságod magas kezéből ez intézeti zászlót és Isten segítségével erős kézzel akarom lobogtatni rendeltetésének megfelelően. Az intézetnek, a tanárkarnak, az ifjúságnak hálás köszönetéi tolmácsolom a nagy kegyért, a melyben Méltóságod
