Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1901
a miénk mások közében vágyon. Ki tulajdoníthattya tehát vétkül a magyar anyaszentegyház fundátorának, ha a nevedékeny palánt mellé óltalmúl adta Nagy Boldog Asszonyt, mint legjobb részt, mellyet Istentől nyerhetett. Szintén olyan jellemző a következő hely. Nagy Boldogasszony napján. Kolozsmonostorcn 1698 Második prédikáczió. A szent király tellyes szívvel azon volt, hogy ha rajta állana, az egész világot gerjesztené Nagy Boldog Asszony dütsöséges nevének szeretedre és tiszteletire ; hálákat adván ő Szent Fölségének minden elvolt jókért és koronákért, mellyekkel az ő Fiának Annyát ma égig felmagasztalta, földön tengeren nevét dütsőitette, és a magyar nemzetet környülvévő tüzes kőfalát készítette, adta, engedte. Nagy Asszony neve alatt az országnak nagy gyámolt, ellenségeink ellen hatalmas őrállót és vigyázót; hadi készületek előtt járó vezért, varasoknak és népeknek oltalom bástyát, kitsinytől fogva nagyig minnyájunknak édes Anyát, nagy esedezőt a bűnösöknek, jóra menendőknek tanítót és ösztönt; egy szóval, hogy minnyájan és kiváltképpen e mái dütső- ségének napján felkiálthassunk Nagy Asszonyunkhoz: Te Jerúsálem dütső- sége! Te Israelnek öröme! Te Nemzetünknek nagy tisztessége ! Mert már magunké nem vagyunk, mert a te szolgád szent István eladott bennünket, a te birodalmad és hatalmad alá országostól örökösített, ajánlott, bízott, hagyott. Az, a ki így ír, ilyen velős, földszagú magyarsággal, égő hittel és lángoló hazafisággal, az még é'etrajzirójára vár. A kései katholikus visszahatásnak egyik legtehetségesebb és legtevékenyebb embere. Egy hős azon hősök hosszú sorában, a kik az erdélyi rendházakban és missiókban hirdették a katholikus hitigazságokat, erősítették a kétkedőket és megalkották egyebek között a görög-katholikus uniót. Győző Oroszlyán vélt az, a kinek óldala mellett könnyű a báránynak is vonni, mondja szerényen Gyalogi János, Csete magyar prédikácziói előszavában. Visszatérek rá. Erdélyi Károly dr.
