Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1899
46 7. Valláserkölcsi állapot. A róm. kath. ifjúság a tanév kezdetétől Szent Imre napjáig, naponkint a téli időszakban vasár- és ünnepnapokon, fehérvasárnaptól kezdve pedig ismét naponkint hallgatott szentmisét. Vasárnapokon 8 órakor volt csendes mise és utána szentbeszéd ; ünnepnapokon pedig 10 órakor volt nagymise. A templomba az ifjúságot hétköznapon a tanárkar felerésze az igazgatóval, vasár- és ünnepnapon a teljes tanárkar kisérte. A tanév folyama alatt az ifjúság együttesen négyszer gyónt és áldozott: X. 24., 2ő. az akadémiai templomban levő Mária kegykép jubileuma alkalmából ; 1. 14., 15., Jézus nevenapján, IV. 9.. 10. a húsvéti szentgyakorlatok és VI. 9., 10. a tanév méltó befejezéséül. Ezenkívül az ifjúság önkényt jelentkező részének gyónását valamennyi látogatása alkalmával meghallgatta kegyes főpásztorunk, a ki több ízben szentbeszédet is mondott az ifjúságnak és rész vett annak húsvéti szent gyakorlatain. A tanárkar és az ifjúság V. 7. abban a ki gyelemben részesült, hogy az érd. püspök megragadó beszéd után kiosztotta reá XIII. Leónak, a szt. atyának áldását. A szokásos egyházi körmenetekben az ifjúság a teljes tanárkar vezetése alatt szintén részt vett ; ezenkívül megjelent a hivatalos ünnepi és gyászistentiszteleten a főtéri templomban, részben pedig külön ült meg egyes hivatalos ünnepeket az akadémiai templomban mondott szt. misével. A nem római kath. vallású tanulók saját felekezetök lelkészétől nyertek hitoktatást és ugyanazok vezetése és őrködése mellett teljesítették egyéb vallási kötelességeiket is. 8. Fegyelmi állapot. Az összes ifjúság magaviseleté általában jó volt. Fordult ugyan elő nehány súlyosabb kihágás is, mindazonáltal a kellő szigorúsággal alkalmazott büntetés mindenkor a javulás útjára terelte az ifjakat. 9. Egészségi állapot. A tanárkar és az ifjúság egészségi állapota az iskolai év folyamán nem mondható kedvezőnek. A vámosban nagy mértékben fellépő influenzának betegje lett az ifjúság nagy része is, úgy hogy az előadásokat két ízben, III. Í6. d. u. és 17. d. e. és 111. 20., 21. az igazgató kénytelen volt beszüntetni (1405—1900 p. sz.) Az igazgató két ízben hosszabb időn át betegeskedett, s alig volt a tanárkarnak tagja, a kit a járvány ágyba ne döntött volna. A szükségessé vált suppleturákról szabályszerű gondosko-
