Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1899

9. Den döende krigaren (A haldokló harczos) gyönyörűen mutatja, hogy Runebergtől mi sem áll távolabb, mint az ellenfél ellen való gyűlöletet hirdetni. Lemonál, a tengerparton, hol 1808 jún. 19. ütközet volt, a holtakkal borított csatamezőn egy agg orosz harczos feküdt halálos sebekben. Hozzája közel hullott halálra válva a porba egy finn ifjú, a ki mindannyiszor hosszan nézett az oroszra, valahányszor a szemét fölnyitoUa. Egymást ölték meg férfias harczban. Éjjel egy magános leányka jelent meg a csatatéren s keresésre indult. A haldokló orosz rémült szemmel nézte, követte lépteit. A leányka végre megtalálta a finn ifjúban, a kit keresett, és néma keservvel hullott holt tetemére Ekkor az orosz szeméből kicsordult a küny.

Felált, indúl a lány felé S balottan rogy előtte le;

A bús tekintet, s végszava Vajh mit jelentbete?

S a könny, leomló arczira Vajh minek volt jele?

S midőn meghalt a lány előtt,

Mi gond bánthatta őt?

Tán lelke nyúgodalmaért Emelte föl szavát ?

Bocsánat-é. mit esdve kért,

Vádolva önmagát ?

Vagy sorsunkat siratta tán:

Gyötörni s gyötretni csupán ?

Bár ellenségednek fegyverét Hozá is ellened:

Bajtárs, szorítsd azért kezét Híven — s ki volt, feledd !

Boszút csupán az élet áll:

Gyűlölni nem tud a halál.

10. Otto von Fieandt. A finn szabadságharczban a Fieandt- családnak hat kitűnő tagja harczolt, köztük négy édes testvér. A szóban lévő Ottó 1762—1823 élt, a szabadságharczban Perhónál és egyebütt tűnt ki. Nagyon vitéz, de egyúttal önfejű volt. Karstu- lánál Wlastoff orosz ezredes súlyos vereséget mért rá. Mint ezredes ment nyugalomba. Runeberg a nyers, örökké dohányzó és előretörtető katonát Írja le benne, némi humorral.

11. Sandeis. Sandels János Ágost 1764—1831. Kitűnt Läppa- virta, Toivola, Pulkkila mellett, a Virta hidjánál, Hörneforsnál. Napoleonellen harczolt Groszbeeren, Dennewitz, Roszlau és Lipcse mel-