Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897

98

sében azt vitatja, hogy Mária Terézia »pleno iure contulit« a piáristáknak az alapítólevélben említett templomot és intézeteket. A Kegyesrend főnöke azt írja, hogy »aediiicium illad collegiale, olim Jesuiticum, nunc omnium Gatholicorum, qui in Transylvania sunt, inaestimabilis thesaurus, in perpetuae amissionis periculo versatur per imminentem venditionem« és azt vallja, hogy a Collegium Theresianum »ab Augustissima Maria Theresia Piaristis neutiquam collatum est.« Külömben szerinte az eladási ügyletben nem is lehet szó a piáristák hasznáról vagy káráról, hanem egyes- egyedül a katholikus hivek közjavának csorbulásáról. Nem hallgatták meg sem a rendfőnököt, sem a házfőnököt, mert 1826 febr. 23. kelt királyi rendelet megengedte bizonyos, az akadémiai templomhoz kötött föltételek föntartása mellett, az eladást, Az épület 1840. adatott el az országnak.

A gyulafehérvári (1822 ápril 14.) egyházmegyei zsinaton a Kegyesrendet Szabó Elek házfőnök képviselte. 1831. halt meg Koros Imre, az intézeti könyvsajtó igazgatója, híres könyvgyüjtő, a kinek nemes népszerűségben alig akadt párja Kolozsvárott. 1830. meghatóan egyszerű sorokban hosszú életének szerzeményét, szép könyvtárát a kegyesrendi házra átíratta, ezenkívül egy kertet hagyott a coltegiumnak »ad oblectationem mentis et ad proventum physicum«, szintúgy 4000 forintot a könyvtár gyarapítására. Az ő könyvtárát Erdélynek szine-java használta.

Az intézetnek 1807 óta tagja volt Szolcsányi Ferencz, a ki később elemi iskolai igazgató és bitelemző lett. Ezt a tisztet 32 esztendeig viselte. 1835 jan. 13. Ferencz király nagy aranyéremmel tüntette ki, a mi természetesen szép társházi ünneppel volt összekötve.

Szabó Elek után két évig (1839 40) Gruher György volt a piárista társház főnöke és igazgató. Öt követte Mi bálik Pál (1840/1 — 1844—5). Ezt az érdemes férfit, kiválóan kedvelte Kováts Miklós erdélyi püspök, úgy, hogy midőn még 1838. Kolozsvárt külső okok miatt el akarta hagyni, külön levélben (1838 aug. 22.) a legkegyesebb szavakkal marasztalta s Ígérte, hogy »omni possibili protectione« fogja istápolni. Ez időben a velenczei Szt, Katalinról nevezett convictus igazgatása a magyarországi Kegyesrendre bízatván, Mihálik küldetett oda régensnek. Az ő helyére kineveztetett Hornyai Ambrus, a ki 1849-ig vitte a házfőnöki és igazgatói tisztet. Alatta mondta aranymiséjét Szolcsányi Ferencz 1847., a midőn a jámbor öreget Kovács Miklós erdélyi és Leményi János