Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897
77 Történetírói: Friedrich Weiser S. J. »Die Marianischen Congregationen in Ungarn« 1581—1699 Rogensburg 1891; A. Niederegger S. J. »Der Stu” dentenbund der Marianischen Sodalitäten« Münster 188t A magyarok közül Zádori Jánoson, Tóth Mikén és Komárik Istvánon kívül említendő Bota Ernő S. J. »Rózsabimbók Szűz Mária virágos-kertjéből « A kolozsvári Soda- litium Márianum (Congregatio Mariana) történetének kútforrásai: l)aPray-féle kéziratgyűjtemény II kötete (Bp. m. k tud -egyetemi könyvtár); 2) Album Soda- litatis natae Reginae Angelorum Authoritate Apostolica Colos-Monostorini, in Residentia S. J. Erectae 1641 Calend. Deceinb. Confectum Authore G. D. Gabriele Minczenti Comitatus Dobocensis Supremo Gomite el Sodalitatis Patrono Singulari; és a fönnebbiek. Találhatók adatok a Hevenessy-féle kéziratgyüjte- mény külömböző köteteiben. (Bp. m. k. tud.-egyelemi könyvtár) és a Bzenszky- féle történeti kéziratban (Gyulafehérvári Batthyány-könyvtár). Gabarassi Sebestyén S. J., a syracusi collegium tanára, 1560 körül a gymnasium jobb és nagyobb ifjait szornbatonkint maga köré kezdte gyűjteni, és az igaz ismeretek, a tiszta erkölcsök elsajátításában a Boldogságos Szüzet állította eléjük utánzandó példaképül s imádandó pártfogóul. Gabarassit követte Leon János S. J., ki 1563. Rómában alapított egy Mária-társulatot s 1564. szabályokat szerkesztett a társulat számára. Az üdvös kezdeményezés mindenütt, minden ország fiai között utánzásra talált. XIII. Gergely pápa 1584 decz. 5. kelt »Omnipotentis Dei« kezdetű bullájával a Mária-gyülekezet szabályait megerősítette, a rómait anyagyülekezet rangjára emelte és az egyes országokban virágzásnak indult társulatokat a rómaihoz csatolta, bekebelezte, úgy, hogy Mária-gyülekezet az egész földkerekségén tulajdonképen csak egy van és valamennyinek egy az alapszabálya. Magyarországon a Mária-társulat első nyomait Kolgzsvárott találjuk. Dobokay Sándor S. J., a ki jelen volt 1594 május 26. a haldokló Balassa Bálint mellett és annak »Campianus Edmond . . . Tíz Magiarul irot okai . . . Viennae 1607.« ez. fordítását befejezte és azt Forgáeh Zsigmond nógrádmegyei főispánnak, Bécsben 1606. ajánlotta (Szinnyei: M. J. II. s. v., Szabó K.: R. M. K. I. 186.) — tanuló ifjú korában, mint a kolozsvári Mária-gyülekezet tagja lépett be Jézus társaságába 1585 előtt. Föltehetjük, hogy a gyülekezet a jézsuiták törvényes befogadásának évében 1581. keletkezett, s minden jel arra mutat, hogy csakhamar nagy virágzásnak indúlt. Niederegger szerint maga Báthori Zsigmond fejedelem is a gyülekezetbe belépett, s azt csakhamar annyira megkedvelte, hogy elvállalta a rectori tisztet s ezzel sok nemest vonzott oda maga után. Weiser szerint Dobokay Sándor a Mária-gyülekezetek elterjpsztője Magyarországon. Több helyütt megfordulván mint házfőnük, mindenütt megalapította a congregatiót.
