Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897

63

pedig 13 esztendeig volt hithirdető Erdélyben s a rumének egy részét megnyerte a katholikus egyháznak. Kolozsvárott megjelent művei: Viaticum spirituale peregrinantis animae ad caelestem pátriám (1690 és 1695); A Szent írás summája (1695). Tőle való egy Catechisraus Valachicus is (1702) rumén nyelven, cyrill betűkkel.

Benő Ferencz (1730-1777). 1751—1753 Kolozsvárott a humaniórákat adta elő.

Benkő Miklós dr. (1724—1801), a múlt század 50-es éveiben tanított Kolozsvárott mennyiségtant. Mint nyitrai kanonok halt meg. Néhány latin beszédje és vitatétele jelent meg nyomtatásban.

Berzeviczy János (1692—1750). Mint a kolozsvári szeminárium igazgatója halt meg. Fönmaradt egy magyar nyelvű hit- buzgalmi irata.

Bíró György (1707—1785). 1761 - 1765 a kolozsvári szeminárium régense s Kolozsvárott halt meg. Egy Xavéri Sz. Feren- czet dicsőitő latin beszédje jelent meg.

Lécz falviBíró István (1724- 1782), kolozsvári fi, bölcseletdoktorrá avatták Kolozsvárott 1737. Szülővárosában sokat tanított és prédikált s rendjének feloszlatása után is ott maradt s ott halt meg. Több latin verse és beszéde jelent meg.

Boros Józset (1699—1757), csíki nemes székely. Életének legnagyobb részét Kolozsvárott mint bölcselet- és theologiai tanár töltötte. A szeminárium igazgatója volt 1740—1745 és 1754 — 1757. Munkái: Antitheta Evangelica, Claudiopoli, 1724; Philippicae sacrae, seu orationes, Claudiopoli, 1729; Religionis Romano-Ca- tholicae fundamentum, Claudiopoli 1735.

Bors György 1769-től mint missionárius működött Erdélyben, igy Kolozsvárott is, az unitáriusok térítgetésében. Munkáit (Stoeger 35) eddig nem ismerem.

Borsos Mihály (1706—1761). Művei Kolozsvárott jelentek meg, u. m. Epistolae Bidermanni (1733) és Idea perfecti belli im- peratoris oratorie adumbrata (1734).

Bossányi Farkas (1769—1726). Műve: Theologia polemica. Claudiopoli 1715 és 1753.

Biiitul György karánsebesi fi, jézsuita hittérítő Romániában. Canisius kátéját rumén nyelvre fordította és kiadta Kolozsvárott 1703.

Bzen'szky Rudolí (1631—1715), hittérítő Erdélyben. Utolsó