Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897

58

Hajtsam János rectorsága alatt. Az alapkövet ünnepélyesen letette 1718. márcz. 12. Mártonfi György báró erdélyi püspök. Ez alkalommal a hírneves Gyalogi János jézsuita prédikált és ugyanő írt ünnepi ódát. A templom 1724. készült el, a mint azt a főoltár felirata világosan feltűnteti: Magno Deo, Vnl aC trlno, LaVs, VIrtVs gLorla, a melyben a nagy betűk a felépülés évszámát adják. A jézsuiták 1725 jún. 8. óvári templomukat Szabó Mihály kolozsi esperesnek és kolozsvári plébánosnak engedték át és így jutott azután ez a templom a ferenczesek kezébe. Az új templomban újra Gyalogi prédikált először és ugyancsak megénekelte zengzetes latin versekben.

Az akadémiai templom, a mely Kazinczy Ferencz szerint Kolozsvár építészeti főékessége, a Szent-Háromságnak van szentelve, a mint az ajtó fölött való aranyozott írás mutatja: Honori Sanctissimae Trinitatis Oltárai voltak benne Szt. Ignácznak, Xav. Szt. Ferencznek, Szt. Józsefnek, a Szent Keresztnek és Szent István királynak. A Szt.-Háromságnak szentelt főoltárra jutott 1724 aug. 9. a Kőnyezö Bolclogságos Szűznek képe. Mivel ez a kép igen nevezetes szerepet játszik a kolozsvári katholikusok történetében és az akadémiai templom e kép miatt a mai napig is búcsújáró hely, ide írom annak rövid történetét, úgy, a mint azt egy 1815-ből való kéziratos könyvben feljegyezve találtam.

»Pieta est haec imago in assere, a quodam, ut aiunt, Luca in vico lklód non longo a fano S. Nicolai (Szt.-Miklós) Cottus Doboconsis, procurante Joanne Kapcsa, viro nobili. Antequam lacrymari visa faisset, publico eultui exposita stetit in templo Valachico fani S. Nicolai annis 18, ubi primum lacrymari observata fűit a quibusdam anno Domini 1699, die 15. mensis Februarii, die verő 22“ eiusdem mensis, omnes incolae fani S. Nicolai, id spectasse dicuntur. Quapropter Baro Sigis mundus Kornis, imaginem A. eodem 1699. mense Martio, ad castrum suum, in fano S. Benedicti (Szt.-Benedek) situm, deportavit; hinc per commissarios ordinis Ecclesiastici, Reverendissimos Vizkeleti Sigis- mundum Parochum Claudiopolitanum (alio cognomine Gsete) et Baranyi Ladislaum, Parochum Albensem, qui miraculi veritatem examinandi causa, exmissi fuerant, reportata imago fuerat, die 24. Mártii anni eiusdem 1699, ad idem templum Valachicum fani S. Nicolai, in quo lacrymari observata fűit. Duó mox nominati Gommissarii, testes 28 seribunt fuisse, qui iurata fide fassi sunt Iconem lacrymavisse. Hős inter eminent Comm. Sigismundus Kornis, castri S. Benedicti Dynasta, factus postea 1713° Gubernator Principatus; Joannes item Kiss secta Calvinianus, factus deinceps Romano Catholicus; et Parochus Vala- ehorum in fano S. Nicolai, nomine Michael, annos natus 60. Scribitur etiam Joannes Wanner Prolribunus in equestri Hohenzolleriano regimine, sudarium mundum detersis pluries ex imagine lacrymis imbuisse. Testium