Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897

56

Hogy mikor éledt föl az üldözések kora után a jézsuiták könyvsajtója újra, nem tudjuk biztosan megmondani. Szabó Károly szerint új életre kelt 1697. Ferenczi Zoltán szerint azonban a jézsuitáknak nem volt sajtójok 1727-ig. Ferenczinek nincs igaza, mert a jézsuiták ez év előtt is nyomattak saját könyvsajtójukkal könyveket (1. 64. 1.). Az azonban tény, hogy 1727 márcz. 17. Csík-Szent-Mártoni Antalfi János báró, erdélyi rk. püspök a kolozsvári jézsuitáknak bizonyos betűkészletet ajándékozott, hogy felügyeletök alatt künyvsajtót állítsanak, a mi úgy is lett. Ezen sajtó a rend eltüröltetésekor is megvolt és a régi egyetemi épületben volt elhelyezve. Felügyelői voltak: Kolman (1727 — 1753), Bein János (1754—1772) s a rend utolsó évében Kereskényi Ádám, ajézsuita író. Mikor a jézsuiták Kolozsvárt elhagyták, Mária-Terézia királyné először (1773 oki. 23.) azt rendelte, hogy a jézsuiták sajtóját kezeljék úgy, mint minden egyéb vagyonukat, vagyis hogy a róm. kath. tanulmányi alapba kebeleztessék. Később (1774 ápr. 23.) azonban úgy intézkedett, hogy katholikusnak adassék el, hogy tovább is mostani helyén folytassa munkálkodását. Ennek alapján Koiimann Ferencz bécsi nyomdásznak adatott át bizonyos föltételek mellett.

A jézsuiták sajtója sok évi fennállása alatt sok könyvet nyomott, első sorban iskolai könyveket, hitvitázó munkákat és egyéb vallásos iratokat; átlag 1000 frt évi jövedelmet hozott.

E könyvsajtó összes termékeinek lehető pontos összeállítása az intézeti lyceumi könyvtár végleges rendezésével válik lehetővé.

A jézsuiták a szegénysorsúak tanulását, a tanárok tudományos munkásságát és az irodalmat egy papirmalom felállítása által is előmozdították. E papirmalom Kolozs-Monostoron volt, s papirossal ellátta a rend iskoláit, tiszteit, tanárait és a vidéket. Készült benne háromféle írópapir, nyomtalópapir, itatópapir és keménypapír (pappendeckel). A papírnak külön elárusítója volt (cartularius), így 1767 — 1774 Pruckmeser nevű egyén.

Volt a kolozsvári jézsuitáknak gyógyszertára is, a mely szintén a lerombolt egyetemi épületben volt elhelyezve. Ebből a szegénysorsúak ingyen kaptak gyógyszert. A gyógyszertár létesítése Csernovics Ferencz collegiumi rector érdeme, a ki >a közjóért és övéi vigasztalására« gyógyszertár állítási engedélyt kért (1731), a melyet a jézsuiták meg is kaptak. A gyógyszertár 1731. és 1732. évben létesült és a könyvsajtóval szomszédos helyiségben helyeztetett el. A gyógyszerészek jobbára német nevűek(Uurly József 1732—1741,