Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897
48 emelem ki, mely hangsúlyozza, hogy az intézet czélja: vehemens Sulii fis amor compatriotarum, quos aut labe heretica intec- tos, aut catholicoruin pastornm destitutos. aut Turcica tyran- nide opressos, diabolus trahit in 'perditionem. A Seminarium Aporianumból múlhatatlanul kizárták a vétkeseket a következő okokból: 1) veszedelmes erkölcsi romlottság; 2) botrányos és ismételt megátalkodottság; 3) éjjeli kimaradások; 4) botrányos részegségek; 5) súlyosabb megverések és zajos verekedések; 6) nagyobb és gyakori lopások; 7) az elöljárók és a közös fegyelem ellen való lázítás; 9) gyalázkodó rágalmazás, tiltott fegyverek viselése és visszatartása. A mindkét finövelőbeli növendékek közös szabályzatából kiveszem a következőket. Mindenkinek havonkint meg kellett gyónnia és áldoznia; naponkint a Boldogságos Szűz officiumát és ugyanannak Rózsafűzérét elmondania és a gyóntatóatya által javasolt irnádsá- gos könyvből imádkoznia; naponkint legalább két negyedórát imádságra és a lelkiismeret megvizsgálására fordítania, reggel egyet teljes felöltözés után és este levetközés előtt; naponként misét hallgatnia, esetleg ministrálnia; vasárnaponkint szentbeszédet hallgatnia. Az ájtatosság, a tanulás és az étkezés ideje alatt s reggel és este a közös imádság után szigorú silentium volt. Az esti imádság után csak engedélylyel volt szabad tovább tanulni. Más múzeumba csak az elöljáró engedelmével volt szabad menni. Bármely kimé netel alkalmával az összes növendékeknek együtt kellett lenniük és egymást megvárniok. Kivételes esetben egy társ kíséretében engedélyt kapott a növendék a kimenetelre, de akkor is előzetesen a kimenetel okát és czélját be kellett a régensnél jelentenie és a kellő időben visszatérnie. A convictuson kivííl a régens határozott engedélye nélkül senki sem aludhatott vagy étkezhetett. Mindenki leltárt tartozott vezetni dolgairól, a melyeket eladnia, elcserélnie vagy ajándékba adnia nem volt szabad. Mindenki pénzét és fegyvereit a régensnek volt köteles átadni, és csak az ez által engedélyezett könyveket olvashatta, ezeket is köteles volt tisztán visz- szaadni. Ünnepnapokon az ebéd alatt az alsóbb osztályúak közűi kettő-kettő vitatkozott, vagy a leczkéket mondta el, vagy szavalt valamely emelkedettebb helyről; a nagyobb tanulók ilyenkor külön szentbeszédet hallgattak meg. Gyakorlatot a hét meghatározott napján írtak és javítottak; a gyakorlat felolvasása a tanuló által szokásban volt. Derült és jóravaló foglalkozás volt a tanulási idő alatt az ifjak lelkére kötve. Nagy gondot fordítottak a jézsuiták
