Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897

158

fölött egy leveles szövetű kőtömb jelzi a határt a trachyt és a következő csillámpala öv között, mely innen kezdve a Kőrös gyönyörű szorosán végig kisér bennünket Csúcsáig. Kis-Sebesen a trachyt féleségeit szedtük, különösen kapósak voltak a gránátszemeket tartalmazó és az oldali nyomás folytán hullámoson fodros változatok. Az egykori terczier tenger párkányhegyeinek oldalán járva, nehányan oly szerencsések voltak közülünk, hogy — az időhöz képest korán — érett szamóczából elég csinos kis csokrot köthettek kedveskedésül az otthon levőknek.

d) Kirándulás a Királyhágóra máj. 28. V. VI. oszt. tanulókkal. Táska, doboz, növénygyűjtő- és látócsövei fölszerelt kis csapatunk látványosságnak is bevált Bucsán, a mint ennek hosszú utczáján végig haladt.

A Sebes-Kőrös tágas lapályos völgyének északi oldalán közvetetten a hegyek tövében vezet az út. Túl a folyón a 605 m. Tarnita meredeken csap te a völgybe, északról a Csurgó (628 m.) dombos hegyoldala ereszkedik alá, nyugaton a Királyhegy (613 m.) büszkélkedik; tovább nyugat felé keskeny rés látszik, melyben a folyó hirtelen eltűnik szemünk elől A Tarnita hegyet kerüli aKőrös, annak sarka látszik összeolvadva a szemben tevő hegygyei. Zöldelő hegyekkel kerített viruló rét, melynek életet ad a beszédes Sebes-Körös habjainak zúgó, olykor zakatoló zuhogása: ez Bucsa képe.

Utas és patak együtt vándorolnak. "A vasút ezentúl is hű marad hozzá, merészen folytatja útját nyugat felé. Az országút a falu határánál búcsút vesz tőle s a Királyhegy és Csurgó között tevő mély szakadékon kapaszkodik fölfelé. A királyhágó útjának kezdetén vagyunk. Eleinte lankásan kígyózik fölfelé a Serpentin út, majd hosszú íves alakban halad a Csurgó réteges mészkőtömegének oldalán. A legelső fordulatnál elzárúl előlünk a Kőrös völgye és itt kezd igazán vadregényessé válni a vidék.

Szemünk alig tud eltelni a szebbnél-szebb részletek szemléletével. Völgy- és hegy új tavaszi zöld mezbe öltöztek már és e sötétzölddel élénk, de szép ellentétet képez a mészhegvségnek itt-ott szigetként kiemelkedő élénkedő meztelen háta. A hegyoldalban magasan haladunk, alattunk mély hasadék tátong, benne kis forrás-patak csordogál, most szép csendesen, nesz nélkül végzi pályafutását, alig hinné az ember, hogy az a szédítő mélység olyan kis paránynak a munkája volna.

Tovább a tetőre fül! Széles térségre érünk. A magaslatról széttekintve a lapályok kéksége megtéveszti ítélőképességünket,