Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1896
31 3. Calderon és kortársai. Az autó sacramental fejlődésének hatalmas lökést adott a reformatio, a mely Spanyolországot hitében nemcsak hogy meg nem ingathatta, hanem ellenkezőleg annál hatalmasabb ellen hatásra lelkesítette. A reformatio a vallásos drámai előadásoknak tudvalevőleg nem kedvezett. A protestáns Anglia száműzte azokat, mert a katholicismus hathatós terjesztőit látta henne. A két vallásos pártra szakadt Francziaországból a vallásos drámát szintén száműzte egy katholikus fejedelem azon ürügy alatt, hogy az ellenkezik a vallásos kegyelettel és az igazi vallásosság díszével. Ez a romboló irány az eretnekségtől teljesen ment maradt Spanyolországban hatalmas reactiót szült. A spanyol nemzet politikailag, társadalmilag és erkölcsileg azonosította magát a katholicismusszal. ennélfogva az északon dúló forradalom vallásos érzelmeit csak nagyobb lángra gyújtotta s politikai, társadalmi és költészeti ellenhatásra lelkesítette. A vallásos dráma is mihamar nagyon föllendűl, kiváló költők lépnek föl szerzőiül, fogadott színészek adják elő, s lassankint teljesen megválik attól a hatalmas törzsöktől, a melyen fakadt, az egyháztól. Ámde azért vallásos maradt. A szabad ég alatt úgy, mint a nagyok palotáiban a vallásos drámai előadások mind nagyobb méretűek lesznek, s az északi veszedelem az áhítatot csak növeli a szivekben. A papok többé nem szerzők és előadók, az egyházakban és kolostorokban mind ritkábbakká lesznek az előadások, de a vallásos dráma megmarad, fejlődik, és a mi sajátságos, a komikus elemek elkülönödnek tőle egy század lefolyása alatt. Különösen az Oltári Szentség, melyet a Protestantismus elvetett, üldözött és kigúnyolt, lett a spanyolok vallásos kegyeletének és igy a vallásos drámának is valóságos középpontja. Az autó sacramental tehát az Európaszerte meginduló katholikus ellenhatásnak egyik lő jelensége, s ebből magyarázandó protestáns részről a rája mondott sok kárhoztató ítélet s a rája szórt gúny s megvetés. Az autó sacramental a reformatio századában a spanyol nép vallásos és erkölcsi életére szinte páratlan befolyást nyert; e mellett a nemzeti és vallási tüntetés jellegével bírt, táplálta a vallásos és nemzeti lelkesedést, fölvilágosította az értelmet, megerősítette a szíveket s egy nagy nép páratlan politikai és vallási egységének lett a jelképe. San Martintól az Oveja perdidáig (Elveszett juh) és az Examen sacrumig az autó sacramental nagy fejlődést mutat. 1504. egy jeles királynő megparancsolja nemzete egyik legjelesebb költőjének, hogy Űrnapjára egy költeményt írjon, a mely dialóg legyen Szent Márton és a szegény között. E párbeszédben semmi vonatkozás nincsen az ültári Szentségre, a mi világosan mutatja, hogy Űrnapján eredetileg mindennemű vallásos darabokat adtak elő és hogy az autó eredetileg nem külön műfaj. Az egyházzal az auto-előadások költségének fedezésében ekkor