Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1896
28 tott a költői személyesítésnek. A jelképzés és az allegória egyébként is a középkor egyik szembeötlő szellemi sajátsága, melyet megtalálunk a theologusoknál, költőknél, építők- és festőknél, mathematikusok- és természettudósoknál egyaránt. A bölcselet és a hősköltemény, a csillagászat és a képzőművészet, maga az orvostan és a khémia: vetekedve igyekeznek testet adni az el- vontnak, a felfoghatatlannak. Egyébként a legrégibb fenmaradt spanyol drámában, mely a XIV. század közepéből való, tehát olyan időből, midőn az autó sacramental még ki nem fejlődhetett, már találkozunk phantasticus alakokkal: s bizonyos az is, hogy Villenának egv félszázaddal későbben Ferdinánd király o J o»/ j ünnepélyes fogadása alkalmával nem kerülhetett nagy fejtörésébe az igazságosság, a Béke, az Igazság és a Könyörüld szemé- lyesítése, hiszen már Dávid király mondja: Misericordia et Ve vitás ob via ver unt tibi: Justitia et Fax osculatae sunt. Hogy az autó sacramental kezdetleges állapota meddig tartott, nem tudjuk határozottan megmondani; de mindeneseire azt kell gondolnunk, hogy a XIV. század kezdete óta írtak auto- szövegeket, melyek eleinte rövidek és gyarlók lehettek. Egyébként is az autónál az ének megelőzte a szavallást, mint a dráma fejlődésében általában látjuk. A spanyol középkornak számos, az Oltári Szentséget dicsőítő éneke van, és ezek között egy hangra való, párbeszédes és karénekeket találunk. Ezek forma és tartalom szerint az autónál sokkal régibb korba utalnak vissza, de az Űrnapján tartott színielőadások alkalmával újult erővel zendűltek meg, sőt legeleinte valószínűleg csakis az egyházi ének szolgált, az ünnepélyes körmeneten kívül az Oltári Szentség dicsőítésére. A mi az előadás módját és helyét illeti, az a vallásos drámáknál átalában közös és egyforma. A geronai codex szerint az előadás szabad ég alatt ment végbe; a templomban nem fért el többé az összeözönlő ájtatos nép, melyhez gyakran tömérdek zarándok és koldus járult. A népszerűbb előadásoknál hordható szekereket és állványokat használtak. Zaragozában a híres Vil- lena Ferdinánd fogadásakor a színpad egy nagy kastélyt ábrázolt, a négy sarkán kisebb és a középen nagyobb toronynyal; az egész egy keréken fordult, a melyet forgatva, jelentek meg az egyes szereplők. Ugyancsak Ferdinánd király fogadtatása végett rendelt Valencia városa négy új színszekeret. E szekerek a régiek diadal-szekereire emlékeztetnek; csakhogy a spanyoloknál áhílatos papok igéi hangzottak le azokról, későbben pedig vallásos cselekvények játszódtak le rajtok. A szereplők eleinte papok voltak, különösen fiatalabb kanonokok, kiknél az ilyen drámai előadás mintegy székfoglaló számba ment. A dráma szövegét az egyházi főhatóság jóváhagyása nélkül nem volt szabad előadni. Törvény tiltotta az előadó papok pénzbeli jutalmazását. Előadásokat eleinte csak püspöki városokban tartottak, hol