Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1896

bókban néha oly szörnyen durva élczelődések fordulnak elő, a melyeket mai ízlésünk meg nem tűr és melyektől vallásos kegyeletünk elrémül. Még tűrhető a magyar, Kövesdi Molnárról szóló élez. Kövesden ugyanis Krisztust a hagyomány szerint a molnár adta, s a nép, mint a zsidóság képviselője, csúfolta és szidalmazta őt; a molnár mindent eltűrt békével, inig valaki lisztlopónak nem mondta, a mire teljesen megfeledkezett szerepéről. A legkomiku- sabb, szinte szánandó szerepe jut az ördögnek a misteriumok- ban. Ez mindig pórul jár; innen a német szólásmód : der dumme Teufel.

De hiszen a középkor a legnagyobb áhítat mellett a legnagyobb durvaságokat tűnteti föl, a mely durvaság nagyon sokáig tartja fenn magát; hiszen például a mosdatlan szájú Abraham a Séta Clara a múlt század elején halt meg. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha ama durva élczekkel kevert művek szerzői papok és azok részben a szereplők is. Azonban a világi elem rohamosan nyert befolyásban, a tisztán az Üdvözítőre vonatkozó miste- riumok helyébe eleinte egyéb ó- és újszövetségi történetek, majd a szentek élete és vallásos allegóriák is lépnek. A misterium mindinkább világosodik, ezéhek és polgári társaságok veszik át az előadások rendezését, a 15. században pedig az egyház kénytelen az előadásokról eltiltani a papokat, oly durvák, sőt egyházellenesek leltek azok.

Íme ez a misterium három fejlődési foka: először a liturgia. kiegészítő része, latin nyelvű, a templomokban adatik elő, a játék egyes ünnepekhez van kötve, a szerző pap és az előadók papok, a szöveg szigorúan ragaszkodik a Szentírás szavaihoz. A fejlődés második foka, midőn a templomból kiszorul a misterium, de még mindig az isteni tiszteletnek egy nemét képezi és szorosan a szentírási tárgyakhoz ragaszkodik. Ez a fejlődési fokozat jelöli a misterium legnagyobb virágzását. A harmadik tejlödési lók, midőn a XIV. és XV. században teljesen a világiaké és a népé lesz az előadás és az egyház ellenséges állást kezd foglalni az eredetileg a hit- és erkölcstan terén oly nagy szolgálatot tévő színi előadásokkal szemben.

A misleriumoknak tárgyai a következők : az első csoportot képezik a húsvéti játékok (passiók), a melyek közönségesen a Jeruzsálembe való bevonulással kezdődnek és a föltámadással végződnek A karácsonyi játékok Krisztus Urunk emberré levésével foglalkoznak. A Mária -ünnepi játékok tárgyát nem kell magyarázni. Az úrnapi játékoknak nincsen hagyományos tárgyuk, csak egv közös eszme és czél az összekötő kapocs közöttük : az Oltári Szentség dicsőítése. A legkiválóbbakat a híres Calderon írta. A legendái tárgyú misteriumok között a legnevezetesebbek Szt. Dorottyáról, Szt. Györgyről, Szt. Katalinról és a Szí. Kereszt felleléséről, Mária Magdolnáról, Szt. Kristófról, Szt. Borbáláról szóllnak. A misteriumok közé lehet aztán számítani

5