Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1894
19 letek is egyszerűek voltak. Egészen más lett az elet a köztársaság végén és a Caesarok alatt. Ekkor már a Cincinnatnsok kora lejárt s nem illett előkelő polgárnak földműveléssel vagy üzlettel foglalkozni. A közügyekre szánt idők közeit mulatságokkal töltötték el. Különösen kedvencz időtöltés volt a marsmezei lapdajáték és a néző játékok, melyek azonban nem tartoztak a mindennapi élvezetek közé. A rómaiaknál háromféle néző játék volt: a circusi játékok, a gladia- tori játékok és a szini előadások (ludi circenses; ludi gladiatorii és ludi scaenici.) A circusi játékot még Romulustól, nevét pedig Tarquinius Priscustól származtatták. Ünnepélyes menettel kezdődött, mely a Capitoliumból indult ki: elől gyalog és lovas ifjúság, azután a fogatok, a küzdők, hadi tánczosok stb. mentek s az egészet az áldozati menet zárta be. A versenyek gyalog, lóháton, kocsin és csolnakon történtek. A gladiatori harczok valószínűleg a régi temetési szertartásoktól vették eredetüket. Először Marcus és Decius Brutus adattak nyilvános gladiatori harczot elő, de csak a császárok alatt lett ez a népnek kedves mulatsága. A szinielőadások Kr. e. 364- ben jöttek divatba, de soha sem tudtak a görögökével egyenlő magaslatra jutni. A circusok, színházak nagy fénynyel és roppant arányokban épültek, igy pl. a Circus Maximusban állítólag 2- 300,000 ember is elfért. Sajnos, hogy ezek is nagyrészt elpusztultak. A Circus Maximus a Palatínus és Aventinus csak nem párhuzamosan futó lejtői között elterülő völgyben feködt. E hely, mintha csak arra alkotta volna a természet, a legrégibb időtől fogva nyilvános játék terül szolgált. A monda szerint már Romulus rendezett itt versenyjátékot. Kezdetben a Circus berendezése egy oltárból állott, melyen Consus tiszteletére, kit a föld és földmivelés isteneként tiszteltek, áldozatokat mutattak be A Tarquiniusok idejében megengedték, hogy a liarmincz Curia számára kijelölt helyen, a játékok tartama alatt minden Curia faállványt s rajta kiki ülőhelyet készíttethetett ma2*
