Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1893
benne helyet. A színház nem egy időben épült, sőt kezdetben a színpad épülete fából volt. Kőből Lykur- gos építtette fel a 4. században Kr. e. A néz ő tér ülőhelyei az Akropolis halmának szikláiba vannak vágva fokozatos emelkedéssel; alakja patkó-szerű s csak a földszint körül futó ülőhelyek vannak márványból. Ezen márvány-székeken az istenek papjai, az ar- clionok s más magas rangú állami hivatalnokok ültek, mint a székek aljára vésett s mai nap is olvasható felírások bizonyítják; a legdíszesebb a Dionysos papjáé, mely a középen áll. Az ülőhelyeket két viz- szintesen körülfutó d i a z o m a választotta el ; a dia- zomákhoz 14 ékalakú lépcsőzet vezet, melyek 13 tompa ékre osztják az ülőhelyek csoportjait. — Az időhelyek előtt terül el a félkör-alakú o r c h estr a, melyet egy méter magas kő-korlát választ el a nézőtértől; a korláton belül márványlapokkal fedett csatorna fut körül, mely az esővíz levezetésére szolgált. Az orchestra pentelikoni és hymettosi márványlapokkal van burkolva s a középen többféle színű márványlapokból alkotott dülényszerű négyszög látható. A szinp ad épületét legtökéletesebb formájában Pliaid- ros archon építtette a 3. században Kr. u. Alapjai ma is láthatók, s míg az alap hymettosi márványból készült, az oszlopok pentelikoni márványból voltak. A színpad elejét a nézőtérrel szemben féldombormű- vek díszítették, melyek részben Silen-alakok voltak, részben Dionysos születését ábrázolták; ezen féldom- borművek jó részben ma is megvannak. A félkör- alakú orchestra átmérőjének közepéről öt pentelikoni márványból készült lépcső vezetett fél a színpadra. A Dionysos-színháztól az Akropolis déli oldalának hosszában kettős csarnok húzódik, melyet Kr. e. a 2. században II. Eumenes pergamoni király építtetett, melyet azonban a Iranczia és török átépítések eredeti alakjából kivetkőztettek. Alapját és falait jórészben mészkő képezi, s a falak alját hymettosi márványlapok veszik körül. Ezen csarnok köti össze a Dionysos színházat az Akropolis délnyugati sarkán álló Herodes Atticus-féle Ode ionnal. Az Odeiont Herodos Atticus építtette 160-ban 27
