Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1891
34 eoncentricus rétegből áll. Ez az echinococcusra nagyon jellemző, mert a cysticercus és coenurusnál leglölebb két réteget képez. Ilyen stádiumban megmaradhat a hólyagféreg a faj szerint, hosz- szabb-rövidebb ideig. Nem kedvező körülmények között csak ezen stádiumban marad, de a térme meglehetős nagyobbodásával. Ily patholo- gicus képződmény »acephalocysta« nevet kapott s a hólyagféregnek ez ideiglenes képződési foka »átok* fejlődésnek neveztetik. A hólyagféreg fejlődésének második fokát jelzi a már említett rűgyezési folyamat, a hólyag belsejében az u. n. prolif'eratio. A test mellső sarkán, talán ott, a hol a horgok voltak, az izmok alatt, a csiraszemcserétegben, a külső hólyagfal kis behorpadásával, egy kiemelkedés támad, azáltal, hogy bő tápanyag következtében a csiraszemcserétegben a sejtek megszaporodván, egy vagy több helyre rakódnak, a midőn több ilyen bimbódombocska látható; »Bis hierher haben wir nicht vor uns, als einen Embryo, mit a) einer Cuticula, b) Keimkernchen- und c) Differentialschichte nebst d) dem Innenhohlraum, der durch seinen flüssigen Inhalt sie vor Druck schützt.« mondja ide vonatkozólag Küchenmester. Ezután kezdődik a hólyagféreg fejlődésének harmadik stádiuma, t. i. a fej- vagy scolexképződés, a mi következő módon történik: A galandféreg scolexe közvetlenül egy, az ébrényi hólyagba nyúló csapból fejlődik, mely szabad végén tömlőmódra kitágul és keztyű- ujj módjára be is tűremiik. Az így keletkezett tömlőn belül fejlődik az u. n. receptaculum scolicis, mely szintén ízmos tömlő s a hólyag betűremlett ízomrétegével összefügg, alapjából azonban a scolex folytonosan növekedik ; végre a receptaculumban keletkezik egy labyrinth- szerü űrrendszer. A scolexet magában rejtő receptaculum a folyadék s ez ismét a hólyag által van körülvéve. A scolex és a receptaculum a növésben sokszor akadályozzák egymást. Ha a scolex növekedése gyorsabb mint a receptaculumé, akkor az térdmódra meggörbűl. A scolex megnyultával a receptaculum ürege hosszú-, henger alakúvá válik s a hólyag üregétől majdnem egészen elzáródik. Egy nyíláson keresztül a scolexbe edények is nyomóinak; ezek száma rendesen 4 vagy 2, ritkán 6—8, igen számos ággal; a finomabb edények belsejükben, különösen kiindulásaiknál, kis távolságokban, számos csila- lebbenykével is bírnak, melyek az edényekben foglalt s kiürítendő folyadék mozgatására szolgálnak. Egyúttal ezen edényekben apró szemek és eoncentricus rétegekből álló, a cestodokra jellemző mész- testecskék is lépnek fel. Nemsokára képződnek a szivókák is, mint négy izmos kitüremlés, azon helyeken, a hol a csapüreg legtágasabb, a hólyagfejlődésnek körülbelül hatodik hetében. Ugyanazon időtájban kezdenek fejlődni a horgok is, a mi igen nevezetes tünemény. A horgok mindig a dudorodás alakjában föllépő ormányon foglalnak helyet és embryo- nalis föllépésök ott is látható, a hol későbben hiányzanak, mint a Taenia mediocanellatanál. Az ormány dudorodás cuticulájából nőnek ki, számos körben elhelyezkedve, mint apró, rövid, egyenes, de a csúcsnál meggörbített, belül üres képletek, melyekből igen sok ki is
