Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1891
8 ismereteinket. Aesculap tanítványai tudományunk elveit és vívmányait nem ignorálhatják tovább. A gyakorló orvosnak ismerni kell ezeket egész kiterjedésökben. Sötétben tapogatódzik, alaposan nem ítélhet, ha az egész tudományt át nem karolja, ha csak az emberi vagy pláne csak a hazánkban előforduló és leggyakoribb nehány parazita ismeretét tartja elégségesnek praxisa számára, nem törődvén a többivel és főképen a házi állatok parazitáival. A magasztos orvosi pályához ilyen fölfogás nem méltó! Roppant nagy szellemi élvezettől losztja meg magát az illető, ha ezen igénytelen, de mindenféleképen érdekes állatok életét és szervezetét megismerésre nem méltatja. Kimondhatatlan fontossággal bir tudományunk a gazdára nézve is. Házi állataink ezen hívatlan vendégektől igen sokat szenvednek. És tagadhatlan, hogy, ha ismeri ezen veszedelmes lényeknek forrását, nem egy kedves jószágnak életét megmentheti, vagy legalább is igen sok szenvedéstől megőrizheti. De tekintve ama általános érdeklődést, mely már hazánkban is az egészségügy iránt mutatkozik, tudományunk tényeinek megismerése szükséges minden művelt embernek. Ha pedig ezen állításunkat itt-ott mosolygással fogadnák, eszünkbe jusson ismét az, a mit Cobald ugyancsak az említett munkában tovább mond: «The laté Pr. Faraday, man woholly untinged by the ambitions of welth and power, once remarked to me that there were no peopel so difficult to instruct as those who were ignorant of theire own igno- rance. It is just these very persons who when placed in high positions of social political, or Professional trust, most powerfully contribute to check a nation's progress». A szóban levő korszak mintegy bevezetése gyanánt tekinthetjük a Siebold & Stannius «Lehrbuch der vergleich. Anatomie I. Theil. Wirbellose Thiere Berlin 1848.» ez. munkáját, melyben Siebold a bélférgek boncz- és alaktanát adja teljes összefüggésben és alapossággal, úgy, hogy azt napjainkban sem lapozgatjuk haszon és élvezet nélkül. A Systema Helmnithum 2. kötet. Bécs 1850. Diesingtől, syste- matikus tekintetben, még mindig nélkülözhetlen számtalan közlémé- nyeivel együtt, melyek a bécsi cs. k. akadémia kiadványaiban időről- időre napvilágra bocsáttattak. 0. v. Linstow a Compendium der Helmnithologie, Hannover, 1878.» ez. művében elősorolja az eddig ismeretes parazitákat az egyes gazdák szerint, melyekben találtattak, az irodalmi ismertetések megjelölésével; itt a genusok és fajok sokkal nagyobb számmal szerepelnek mint Diesingnél, de minden jellegzés nélkül. Az utóbbi években megjelent pótkötet a legújabb fölíedezéseket is foglalja magában. Említés nélkül nem hagyhatjuk ezúttal a mindig szaporodó tan- és kézi könyveket, melyekkel már minden művelt nemzet dicsekszik, milyenek: 0. Davaine. Traité des Entozoaires. Paris. 1877. Inkább casuisticus munka. Orvosoknak való. H. Beauregard. Eos Parasites Paris. 1887. Igen népszerű.
