Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1890

képen s tölgyfaleveleknek nedvét szívja. Álczája üres és rothadó fatövzsekben él. Átalakulása több évig tart. Hossza 28/f> cm.

L. capreolm. »Sulz. Kisebb az előbbinél s gyakori előfordulásánál fogva önálló fajnak bátran tekinthető.

85. Dorous Meg.

Az egész Európában találtatik.

I). paraUelopi/mlos. L. Lapos, hosszéi testű, fény nélküli, fekete bogár, igen kiálló, görbe felső állkapcsokkal. A fej s a nyaki pajzs finomul pontozottak. A szárnyfedők összeillők. Álczája a bükk- és diófában, a fűzfa- s a tölgyfában él. Szétágazó meneteket csinál: a megtámadott fák azonban már többnyire romló félben vannak. Májasban este röpül. Hossza l4/6—22/6 cm.

86. Sinodenríron Hellw.

Egész. Európában találtatik.

& cíjlindricnm. L. Hosszúkás, hengeralakú, fekete szinti. A Ilimnél a fejen van egy hátra felé görbitett. nagy szaru; a nősténynél ez igen kicsiny s egyenes. A Ilimnél a nyaki pajzs mellső fele elvágott és 5 fogú; a nőstény csak benyomott s igen gyenge fogakkal bir. A szárnyfedők igen erősen csíkoltak és kevésbbé fényesek. Az álczák rothadó fatörzsekben, főképen a bükkfákban élnek. Hossza 11/10—l'/jcm.

87. Lasiopsis Erichs.

Csak keleten van elterjedve.

L. Hennigii. Fisch. Világos vörössárga, fényes, ránczol tan pontozott. Sárga és hosszú szőrökkel van takarva, melyek hátrafelé rövidebbek s a szárnyfedők végén igen ritkák. A has közepe sima. A szárnyfedők két tompa hosszvonallal bírnak. Hossza l'(j0 cm.

88 Pliyllopertha. Kirby.

Leginkább a déli és keleti tartományokban fordul elő és különféle virágokon találtatik.

r. horticola. L. Szürke vagy fekete szőrökkel takart; a. fej, a nyaki pajzs s a pajzsocska zöldek vagy kékzöldek, érczfénynyel : a szárnyfedők sárgabarnák. Hossza 3/r>—1 '/10 cm.

XIV. Család. Buprestidae.

A test többnyire hosszúkás, hátrafelé hegyesített, a legtöbbnél lapos s igen erős állományú. A szájrészek kicsinyek, befelé irányozválc, és mind a két alsó állkapocs bőrnemii. A csápok rövidek, fűrészeltek, 11 ízesek; a fej kicsiny és

ő*