Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1890

VIII. Család. SUphidae.

A csápok a csúcsfelé vastagodnak vagy egy bunkóval végződnek és közönségesen 11 ízesek; mind a két maxilla látható és szárú- vagy bőrneműek; a ligula két lebenyű. A szárnyfedők az abdoment egészen takarják, ritkán elvágot- tak. A mellső és középső coxák kúpalakúak, kiállók; a lábízek száma többnyire öt. Az abdomen hat, szabadon mozogható hasi gyűrűvel bir. Az álczák hosszúkásak vagy oválisak, többnyire laposak és fölül szarúneműek; a test végén van két ízes függelék; a csápok négy ízesek; a sze- mecskék kettes vagy hatos csoportokat képeznek; a felső ajak látható.

Változó alakú és nagyságú bogarak ezek, úgy hogy összetartozásukat a külső habitus nem igen mutatja. A mellső coxák alakja s a hat szabad abdomengyűrű azonban élesen megkülönbözteti őket a többi pentamer és bunkóalakú csápokkal biró bogaraktól. Ezek a szónak legszorosabb értelmében dögészek, a mennyiben mindig a dögök hű kísérői, részint mivel azokkal táplálkozzanak, részint mivel azokba rakják tojásaikat. Némelyek azonban (Silpha) az élő rovarokat is megtámadják, de a rothadó növényi testeket, főképen a gombákat is kedvelik. A legtöbb élénken mozog, gyorsan és messze röpülni is képesek. Megérintésnél némelyek az alfélből kellemetlen szagú, barna nedvet bocsátanak. Az álczák igen elevenek. A körülbelül 300 ismeretes faj az égé -z földön van elterjedve, de főképen a mérsékelt égöv alatt, lljabb időben a barlangokban szem nélkülieket is találtak.

A genusok analitikus áttekintése.

1. A középső végtagok coxái nagyon kiálla- nak; a hátulsó végtagok femurgyűrűi nagyok ; a metasternum mellékes oldalrészei szabadok. 2.

A középső végtagok coxái nem nagyon kiállók : a hátulsó végtagok femurgyűrűi kicsinyek ; a metasternum mellékes oldalrészei a szárnyfedőknek visszahajtott oldalszélei által nagyobbrészt betakartatnak; a test gömb- vagy tojásalakú, igen domború. G.