Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1890
34 massiv és sehol sincsen befűzve, továbbá a vízben életmódra nézve, teljesen megegyeznek a Hydrocantharidákkal, de el is térnek tőlük, mert igen ügyetlen úszók és növényi tápanyagokkal élnek. Bélcsatornájuk azért, olyan mint a Sca- rabeusoknál, hosszú, vékony és teljes hosszában egyformán széles. Levegó't úgy szívnak magukba, hogy fejüket a csápok tövéig kidugják a vízből; a csápbunkónak s az egész mellnek tömött és selyemkinézésü szőrezete igen alkalmas a levegő fő Ívevésére, melytől ezüstfény ü is. Innen aztán a levegő a tracheákba nyomúl, melyek számos kitágulást képeznek és melyek között legnagyobb a thorax s az abdomen között levő, mely úszóhólyag gyanánt is szolgál. A nagyon megnyúlt testű, húsos, hátrafelé hegyes álczák testük végén tollas ostornyújtványokkal vannak ellátva, melyek kopoltyús tracheáknak tartatnak. Mandibuláik belől fogazottak s azért csak harapásra szolgálnak. A maxillák igen hosszúak, stipeseik vékonyak és hasonlítanak a három ízes csápokhoz, melyek első íze szintén igen hosszú. Táplálkoznak puhányokkal és más vizi állatokkal. Bebábozás előtt a partra mennek, ahol egy lyukat csinálnak maguknak. A genusok analitikus áttekintése. 1. Az első lábíz rövid; soha sem hosszabb mint a következő. (Vizibogarak.) 2. Az első lábíz sokkal hosszabb, mint a következők. (Iszapban, trágyában élnek s igen kicsinyek.) 2. Tojásalakú; a nyald pajzs alapja a legszélesebb. Hosszúkás; a nyaki pajzs alapján keske- nyedett. 7. 4. 6. 3. A csápok kilencz ízesek. A csápok nyolcz ízesek. 4. Csak a prothorax bir nyéltüskével; a há- tulsó lábak alig összenyomottak és szőrösek. Hydrobius. Mind a pro- mind a mesothorax bir nyéltüskével. A hátulsó lábak erősen összenyomottak és szőrösek. A hímeknél a mellső lábak egy majdnem háromszögű lemezzé ki- szélesedettek.
