Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1890

24

C. Inquisitor. Fabr. Alul feketezöld vagy egészen fekete, fém- fénynyel, fölül rézbarna oldalszélekkel, de ilyenek nélkül is. Hossza ll/a—l4/a cm.

8 Nebria. Latr. Bon.

Sok európai és néhány magyarországi faj is számittatik ide, melyek kövek és moh alatt, folyók partjain és leginkább a hegyeken élnek. Az álczák éjjeli állatok, igen szeretik a homokos mezőket, a hol kora tavaszszal bebábozzák magokat. Négy hét múlva be van fejezve az átalakulás.

N. brei/icollis. Fabr. Fekete; a tibiák, a tarsusok s a csápok barnák. A szárnyfedők kikanyarodott csíkokkal. Hossza I'/ioVg—1 cm.

N. livida. Gfyll. Halványsárga; a fej, a liátulsó test s a pon- tozottan csíkolt szárnyfedőkön egy hosszú, széles, fekete folt. Hossza lAjj cm.

9. Brachinus. Fabr.

Több európai faj_ tartozik ide, melyek főképen déli és keleti Európában honosak. Élnek kövek, fagyökerek stb. alatt. Midőn veszélyben érzik magukat, ekkor alfelükből puffogáshoz hasonló hang kíséretében egy etető hatású nedvet bocsátanak.

B. crepitans. L. Téglavörös. A mell hátulsó része, a has, a 3-ik és 4-ik csápíz feketék. A szárnyfedők feketekékek, csiholtak és finomul pontozottak. Igen közönséges. Hossza 8j6—*|B cm.

10. Panagaeus. Latr.

Kövek és lehullott levelek alatt, fagyökereken, nedves, árnyékos helyeken.

P crux major. Gyll. Fekete; a nyaki pajzs sokkal szélesebb mint hosszú és oldalvást legömbölyödött; a szárnyfedőkön 2 sárgavöröses, fekete varratok által félbeszakított szalag van, úgy, hogy az alapszín egy keresztet képez. Hossza 7j10 cm.

11. Gallistus. Bon.

Kövek alatt és napos erdőszéleken. Nagy elterjedéssel bir.

G. lunatus. Fabr. Fekete, fémfényii. A nyaki pajzs majdnem szívalakú, pontozott, vörös, a hátulsó szögletekben hosszbenyomatok- kal. A szárnyfedők finom hajképletekkel és pontozott csíkokkal, sárgák, három bársonyfekete folttal, melyek közül a hátulsó legnagyobb s összefügg a szemben lévővel. A végtagok okkersárgák. A tibia és fibula végei feketekékek. Hossza 3j5 cm.