Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1890
6 Az ízek gömbölyűek s olvasószemekhez hasonlítanak. Az ízek fordított kúpalakúak s egyik a másiknak kivájt csúcsába van illesztve. 5. Az ízek összenyomottak, laposak, háromszö- szögüek, fűrészfogakhoz hasonlítanak. Az ízek bírnak egyoldali, hosszú nyúlványokkal. 6. A nyujtványok igen hosszúak s úgy ízűinek egymással, mint a legyező bordái. A nyujtványok többé-kevésbé hosszúak és nem hajthatók egymásra. 7. A csápok a középen össze nem hajthatók A csápok a középen összehajthatok; az első és a második íz igen hosszúak. 8. A csúcsízek vastagabbak. A középső ízek vastagabbak az alap és a csúcs felé lassankint vékonyodnak. Egy vagy több tőíz igen megvastagodott. 9. A vastagabb végízek a csúcs felé vastagodnak. oluasó alakúak (moniliformes.) zsindelyesek (imbricatae.) fűrészesek (serratae.) 6. lemezesek (Iamellatae.) fésűsek (pectinatae.) 8. térdalakúak (geniculatae.) 9. orsóalakuak (fusiformes.) szabálytalanok (irreguläres.) bunkóalakúak (cuneiformes.) A vastagabb végízek a csúcson liirtelenűl megvastagodnak. gombalakúak (clavatae s. capitatae.) b) A szemek (oculi) a legtöbb bogárnál a fej oldalain szoktak föllépni. Fölületükön már gyenge nagyításnál is láthatni a számtalan, hat oldalú mezőt, melyek mindegyike szem s igy a bogaraknál reczés szemekről szokás beszélni (oculi reticulati). De egyeseknél a homlokon vagy a fejtetőn oly szemek is fordulnak elő, melyek fiókszemeknek neveztetnek (oeelli). c) A bogár száj részei ezek: 1. a felső ajak (labium superius), mely a szájat felül takarja; 2. az alsó ajak (labium inferius) mely a szájat alól elzárja; szarunemű része az áll, (mentum), hártyás része a nyelv (ligula), mely vagy kiálló, vagy az áll által többé-kevésbé takartatik ; 3. a fe 1 s ő állkapcsok (mandibulae) melyek jobb és bal, szarunemű, görbe, kampóhoz hasonló, vízszintesen mozgatható részekből állanak; 4. az alsó állkapcsok (maxillae), melyek a felsőhöz hasonlítanak, csakhogy kisebbek; a tapogatók (palpi), csápokhoz hasonló, fonálalakú és 2—-B ízből álló szervek.
