Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1889

22

kőzetéből jelenítette e gyönyörű scénát, mivel hajdan kutaknál és forrásoknál köttettek a házassági frigyek.

— — und auf das Mäuerchen setzten

Beide sich nieder des Quells. Sic beugte sich über, zu schöpfen Und er fasste den andern Krug und beugte sich über.

Und sie sahen gespiegelt ihr Bild in der Bläue des Himmels Schwanken und nickten sich zu and grüssten sich freundlich. Lass mich trinken, sagte darauf der heitere Jüngling: [im Spiegel

Und sie reicht’ ihm den Krug. Dann ruhten sie Beide v e r- Auf die Gefässe gelehnt.“ [traulich

A kútjelenet másrészről szemmel láthatóvá teszi, hogy a német költészet eszthetikai fejlődésének csúcspontját Göthe alkotásaiban érte el. Előtte három irodalmi iskola is versenyzett a szépről vallott elméletének meghonosításában. A lipcsei iskola a franczia átlátszó tisztaságot, józan értelmességet és a természet hű utánzását sürgette (Got- sched), a svájcziak a phantasia jogosultságát vitatták s az angolokat utánozták, az Anakreon-iskolapediga hellen derűt és könnyedséget akarta meggyökeresiteni, Lessing az idézett törekvések jogosultságát annyiban ismerte el, a menynyiben a költő a mindenütt kínálkozó szépet felfogja, nemzeti egyéniségébe olvaszsza, s azt önállólag kialakítsa. Lessing elméletét Göthe valósította meg. A bibliának, a helléneknek, az irodalmi és eszthetikai iskoláknak, a Herder által ajánlott népies költészetnek szépségeit költői talentumának egész erejével megragadta s nemzeti felfogásával egyesítve, modern, népies alakjait a művésziesség s a költői szépség legmagasabb fokára emelte. Hermáimban az érzelmes, de erős kötelességszerető, characteres német ifjúnak, Do- rotheában a kitűnő, családias, szerény és áldozatkész német nőnek idealisált typusait rajzolta. A két nemnek erkölcsi alapon való félénk közeledése, tisztes, ártatlan enyelgése tanúbizonyságai másrészt az asszony megbecsülésének, mely erkölcsi fogalmat a germánok vezettek be legelőbb az európai népek fogalmi körébe. Ez biztosítja náluk a családi élet ben- sőségét, a nemzeti vagyon gyarapodását és társadalmuk consolidálását. Csak erkölcsi tisztaság vezethet boldog házasságokra és csak a boldog házasságok lehetnek alapjai bármely nemzet erkölcsi és társadalmi virágzásának.

Midőn tehát Göthe ily gyöngéd vonásokkal rajzolja Hermann és Dorotheának ártatlan ismerkedését, egy meg1 -■