Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1888
4 Britannicus halálát okozta, ő is megízlelte. E miatt hosz- szú s súlyos betegséget állott ki. Midőn egykor Narcissus, Claudius császár hatalmas ked- vencze, a császári herczeg jövőjét egy kézjóstól akará megtudni, Svetonius szerint Titusnak, ki Britannicus mellett állott, a jós kijelenté, hogy trónra jut, Britannicus azonban soha. És csakugyan úgy történt. — Később, midőn 14 éves barátja Nero miatt a sors homályos végzetének esett áldozatúl, őt pedig a korona fénye körűlsugározta, fel-feltünt előtte ifjúsága képe, a titkos jós és a méreg- pohár szerencsétlen barátjának képével .... és Titus arany szoborral tisztelte meg a császári palotában Britannicus emlékét, elefántcsontból való szobrát pedig, mely őt lovon ábrázolta, minden ünnepélyes circus-felvonulás alkalmával bemutattatta.1) Az ifjút magas szellemi tehetségei képessé tették a háború és béke minden művészetére. Mert nemcsak a fegyverforgatásban követte atyja derékségót; mint hadi tribün nemcsak a csata első babérait nyerte el Gallia- és Britanniában : hanem kitűnő szónok s jeles ügyvéd is volt. E képességét a gall-britanniai táborozások idejében fontos perek tárgyalásai alkalmával bebizonyítá. Ezenkivűl a legügyesebb gyorsírókkal szemben fogadásból írt; kéziratokat egyszeri látásra ügyesen utánzott: úgy, hogy egyszer maga bizonyítgatta, miszerint a legügyesebb csaló lehetne. A költészet és a zene iránt sem vala idegenkedő.2)' Mindezen szellemi jelessógei mellett már itt kell megemlítenünk elragadó szeretetreméltóságát, melyet megjelenése külső fényével még növelt s környezetének magához csatolását, hogy később az általa vezónylett hadsereg határtalan lelkesülését megmagyarázhassuk. Katonáskodása után a fórum ügyeiben vett részt s ugyanazon időben megházasodott. Első neje Arricidia Ter- tulla, egy római lovagnak, a császári testőrség parancsnokának leánya vala, ki azonban nemsokára meghalt. Ennek halála után Marcia Fulviát vette nőül; ez előkelő család gyermeke volt, kit azonban, midőn tőle csak egy leánya, Julia, született, eltávolított magától. — Azután quaestorrá Sueton. Tit. c. 2. 3. Tacit. Hist. L. V. c. 1.— a) Suet. Tit. c. 3. 4. Dió Cass. L. 60. c. 30.
