Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1888
61 Rajzoló geometria. Szerkesztési síkmértan. Az egyenes vonalú idomok. Az összeillöség, symmetria hasonlóság és területmeg- határozás, az idevágó fontosabb constructiv feladatoknak kibővítése. A geometria alkalmazása a rajzolásnál és mérésnél, u. m. az idomok másolása stb. Rajzgyakorlatok ékítmény-mintákról. Heti 2 óra. — Tanár: Propper Ferencz. Testgyakorlat. Szabad gyakorlatokból: állások, támfekvé- sek, ülések; egyszerű és összetett csukló gyakorlatok helyben és helyből; közönséges és műjárások helyben és helyből; ellentállási, birkózási és társas-gyakorlatok. — Rendgyakorlatokból: Mindenféle sor- és sortest-képzés, rendek és kettős-rendek alkotása helyben és menetközben; katonai rendgyakorlatokból: a szakaszképzés. Eszközökkel való gyakorlatokból: a pálcza- és súlyzókkal összetett gyakorlatok; rúd-ugrás: hosszú lengő-kötél. — Szertornázás, előtornászok vezetése alatt, torna-kártyák segítségével. Heti 2 óra. —- Tanár : Albert Károly. Negyedik osztály. Osztályfőnök: Farhas József. Vall ást an. Az új-szövetség története. Heti 2 óra. K. k.: Róder A.: Az új-szövetség története. — Tanár: Dániel Joakim. Magyar nyelv. Az egyszerű és szép próza; a vers technikája. Két hetenként egy Írásbeli dolgozat. Heti 4 óra. K. k.: Névy: Stilisztika I. r. és Arany J. „Toldi“ja.— Tanár: D r. Czirbusz Géza. Latin nyelv. Ismétlések. Prosodia és metrica. Idők és módok a fo- és mellékmondatokban. Consecutio temporum A mondatok nemei s értelmi viszonyaik szerinti felosztásai. Az igei névszók. Oratio obliqua. Phaedrusból 14 mese.— Ovidiusból: Fast I. A tavasz. Métám. I. A négy korszak. Métám. XV. Az évszakok és az élet korai. Epist. ex Ponto II. egyes részletek. — Liviusból: Fabii; Appius Claudius II. L. 2. Cincinnatus; Decemviri. Hetenként egy iskolai gyakorlat. Heti 6 óra. K. k.: Dr. Szamosi János: Latin mondattan és Tirocinium poeticum; Bartal-Malmosi: Latin olvasókönyv Livius- és Ovidiusból. — Tanár: Farkas József. Német nyelv. Melléknevek ejtegetése; a-melléknév ejtegetése határozatlan névelővel; anyag-melléknevek képzése; a sajátító eset; a van segédige használata; a birtokrag; a gyönge ejtegetés; az erős ejtegetés négy alakja; a tulajdonnevek ejtegetése; a visszahozó és mutató névmások ejtegetése; a személyes névmások ejtegetése; birtokos névmás több birtokossal; több birtokos, több birtok; a mel léknevek felosztása. Mindezek begyakoroltattak számos mondat alak jában. Huszonkét föladatnak németre való fordítása és leírása. Az iskolai gyakorlatok száma tíz. Az olvasó könyvből fordíttatott tizenkét mese, tizenkét olvasmány és két vers; ezekből beemléztetett---.. 1-, ... ________ ■ ___ „i_ _ ___ .. ..... .
