Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1888
26 teinek mindegyike őt boldogította volna személyesen; bemutatta egyszersmind a győzelmi .áldozatot.1) A 10-ik hadosztálynak Jeruzsálem védelmére kelle maradnia. Titus hadseregével a tenger melletti Caesareába vonúlt, onnan pedig Caesarea-Philippibe, a hol az atyja és fivére tiszteletére tartott ünnepélyek alkalmával fényes játékok rendeztettek. Egy ilyenen, az utóbbi születésnapján, harmadfél ezer zsidó vesztette életét. Titus ugyanis, időtöltést szerzendő a népnek, bemutatta az amphitheatrumban a látványt, miként szúrják le egymást a zsidók és mint tépik őket szét a vadállatok. Innen tovább vonúlt Antiochiába, hol övéinek fényes fogadtatása várt rá. Itt újra bebizonyította békés érzületét, minthogy az antiochiaiak kérését — a zsidóknak a városból való kiűzetését és törvényeik eltörlését — nem teljesítette.3) Itt, vagyis inkább az Euphrat melletti Zeugmában egy arany koronát fogadott el, melyet Vologes, a parthusok királya, a zsidók felett kivívott győzelem emlékére nyújtott át. Innen Egyptusba utazván, Jeruzsálem romjai mellett ment el. A nyilatkozat, melyet Flavius József e helyen Titus gondolkodásának jellemzéséül feljegyzett, oly szép, hogy közlését nem mulaszthatom el: „Midőn most itt a szomorú pusztulást összehasonlította a város egykori pompájával ; midőn a földig lerontott város nagyságára s egykori szépségére visszaemlékezett, lelkét a pusztulás mély fájdalommal töltötte el. A helyett ugyanis, mint egyesek, az ő helyzetében, kérkedtek volna azzal, hogy oly hatalmas és erős várost bevettek: ő ellenkezőleg gyakran átkozta a lázadás okozóit, kik ily büntető Ítéletet szabtak a városra, és ez által értésére adta a világnak, mennyire nem felel meg az ő kívánságának, hogy vitézségét a megbüntetettek romlására mutathatta meg.“ 3) A történetíró szavaiban mély igazság rej Illetik. Titus Alexandriában elhagyta a két légiót, mely eddig követte és Rómába hajózott, miután Simont és Jánost — kik közűi az előbbi egy földalatti helyiségben találtatott, az utóbbi pedig az éhség miatt megadta magát — meg ‘) Flav. Joseph. VII. c. 1, 2. 3. — s) Ibidem. 30 stádiumnyi távolságról mentek eléje férfiak, asszonyok és gyermekek. — s) Flav. Joseph. VII. c. 5. 2.
