Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1887

A

kolozsvári rám. kath. fögymnasium *

önképzőkörének huszonöt éue.

1863—1888.

ELŐSZÓ.

Nagyon szeretünk mostanában a „közművelődés “-ről beszélni, sőt teszünk is érte annyit, a mennyit egy kis alkudozással tehetünk, vagy — helyesebben szólva — akarunk és meg is teszünk.

Közmívelődósiink ügyét nem kötöm én szorosan a középiskolai tanítás ügyéhez, mert a magam tapasztalásából is meggyőződtem arról, hogy nem minden tekintetben megnyugtató eredmény az, mit csupán csak az úgynevezett hivatalos tanítás munkája hoz létre. Azokhoz sem csatlakozom, kik a középiskolában minden pályára alkalmas egyéneket akarnak képezni. Hanem egyíittérzek és egyetértek azokkal, kik tanítást és nevelést munkájukban egy fogalommá olvasztva, elkészítik a fiatalságot arra, hogy a maga pályáján mindenik egyén hasznát vehesse annak, a mit a középiskolában tanult, és birja értékesíteni azt az erőt, mely magában, több irányú tanulmány által fejlesztve, megvan.

Nem új elvet hirdetek én ezzel, csak olyat, melyet mostanában nagyon sokan kezdenek elfelejteni, még pedig nem egyéRóm Kath. Értesítő

1