Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1887
28 dődött egy nem is egészen jelentéktelen vita. Mert Lászlóffy Antal VII. o. t. kívánatosnak jelenté azt, hogy tisztviselő ne csak VIII. o. tanuló legyen. A III. gyűlésen (nov. 13.) úgy egyenlítették ki a dolgot, hogy segédszerkesztővé választották Kethely Sándor VII. oszt, tanulót. Első változás akkor történt, mikor Szamosi tanodát változtatván, helyébe Mihály József VI. oszt. tanulót választották főjegyzővé a XI. (jan. 8.) gyűlésen. A XVI. (febr. 19.) gyűlésen mozgalom indult meg a kör reformálására. Czélja új útat-módot jelölni a nagyobb munkásságra s mennél több munkás tagot szerezni a körnek. A XVII. (márcz. 5.) gyűlésen, mikor a kör reformálása szóba került, az egész tisztikar lemondott hivataláról. Az új választás után: elnök Hermán Antal VIII., főjegyző Végli Lajos VIII.; a pénztárnok és aljegyző, mint „leendő lapvezér“ megmaradt; ellenőrök Steindl József VIII. és Divald Gyula VIII. oszt. tanulók. Még ugyané gyűlésen megválasztották az egyes szakosztályok elnökeit is; ezek: a költőié Mihály József VI. a szépprózaié Császár Gyula VIII., a tudományié Kethely Sándor VII., a nyelvészetié Hermán Antal VIII., a szavallatié Thoroczkay Zsigmond VII. oszt. tanulók. — És elhatározták, hogy az egyes szakosztályok tagjai székfoglalóikat a maguk szak- iilésein tartsák meg, a kör gyűlésein pedig csak azokat olvassák fel, melyeket a szak erre érdemesnek Ítél. Ez utóbbiakról a gyűlésen nyílt véleményt mondanak az illetékes szakelnökök, s igy döntik el, hogy a művet beirják-e a „Hajnal“-ba. — Ezen intézkedés e tanévben eredményesnek bizonyodott, sőt jó hatása még útóbb is érezhető volt. Az alakuló gyűlésen kivül volt a körnek e tanévben harmincz gyűlése. A bírálatnál és ellenbirálatnál jóval érdekesebbek azon viták, melyek a kor reformálása érdekében történtek; ezekben legügyesebbek voltak: Hermán Antal, Kethely Sándor és Mihály József. A „Hajnal“ ez évi folyama csak 16 sz. — Szokatlan az előbbi évekhez mérve. Sőt még az sem hallgatható el, hogy 3 sz. hiányos és nincs a kötet befejezve. De mentésül szolgál e két adat. A heti Íves lapoknak mellékleteik is vannak, s a mint minden újításnál történni szokott, több gondot fordítottak a beszédre és felolvasásra, mint a beszédek és felolvasások Írásbeli megörökítésére — talán a „verba volánt., scripta manent“ elv szerint. Pedig hát reánk maradt dolgozataik nem válnak szégyenükre. A meglevő számok tartalma 38 dolgozat; prózai (szerkesztői izene- tek és bírálatok közölve nincsenek) 13, ezek között 2 alkalmi beszéd, 2 novella, 3 elmélkedés, 2 naplótöredék, 1 vígjáték (fordítás Szontagh Gusztáv VIII. oszt. t.-tól.) 1 adoma, két értekezés; — verses dolgozat 25, ezek között lyrai 21, epikai 3, didaktikai 1. (Eredeti 22, fordított 3.)