Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1886

50

Thököly házasságának előzményei.

1681. elején a porta hajlandónak mutatta ugyan magát Leopolddal szemben a béke megújítására, de ugyanekkor a magyar elégületleneket is egyre biztatta, s hogy maguk is mennél jobban készüljenek a háborúra, tetemes segélyt ígért a bujdosóknak. Tudta ezt Leopold udvara, s azért teljesedett a „magyar hűséges urak“ kívánsága. Végre (1681.) május 25- én megnyílt a pozsonyi országgyűlés, melynek tanácskozási tárgyai: „miként lehetne a belbékét valahára helyreállítani; a végeket jó karba helyezni ; a hadakat, melyeknek bentartása szükséges, az országlakosok előtt tetszőbb módon élelmezni; s a hosszú háborgások alatt hanyatlásnak indult igazságszolgáltatást kellő rendbe hozni?“

Csakhogy ezen az országgyűlésen ép az nem jelent meg, a kitől a belbéke helyreállítása legjobban függött: Thököly; mert ő benne a török ígéretei már ekkor azt a reményt ébreszték, hogy „egy nagyobbszerű diadalmas hadjárat után mind magára, mind az országra nézve hasznosabban fogja a békét megköthetni.“

Házassága érdekében meg az udvar részéről vett ígéreteket annál megbízhatóbbakúl nézhette, mennél több űtat nyitottak előtte a békekötésre. De a franczia udvar is ellenállásra buzdította. Thököly tehát nyugodtan tervezhetett. Ibrahim budai basa biztosította, hogy a szultán őt s pártfeleit athnámé által védelme alá fogadta s gyámolításukat az erdélyi fejedelemnek, a moldvai s havasalföldi vajdáknak, a nagyváradi és temesvári basáknak határozottan megparancsolta.

Ő erre május 20-án megizente Capara kassai főkapitánynak, hogy a fegyverszünet letelte után a háborút megkezdi.

Az újabb fölkelés meg is történt, Apafi és Teleki a moldvai és havasalföldi vajdák hadaival egyesülten aug. végén Debreczen felé indult, seregök egyesült a váradi és temesvári basák segédhadaival s találkozott Thököly és Vesselényi Pál hadosztályaival. E mozgalomnak semmi nevezetesebb következménye sem lett, mint az, hogy a fölkelők közt Teleki boszúja és irigysége miatt felbomlott az egyesség, Thökölynek meg a császár látva, hogy a török nyíltan a bujdosók részére állott, újabb békeajánlatot tett, melyben egyebek közt azt is kijelenté, hogy házasságát Rá- kóczy Ferencznével nem ellenzi. E fölött az egyezkedés 1681. novemberében kezdődött, s a következő év áprilisában úgy végződött, hogy a portától újabb biztatást, XIV. Lajostól pedig, ki Leopold ellen szervezkedett, buzdítást és pénzküldeményeket nyerve, számos bujdosó társaságában április 28-án Thököly Budára ment, s itt Ibrahim basával megkötötte a szövetséget, mely szerint: Thököly lesz Felső-Magyarország fejedelme, halála után a nemzet csak a protestánsok közül választhatja utódát; a szabadságaikban megtartandó magyarokat és horvátokát a porta fogja ó-