Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1884
15 Frauenhofer József (szül. i 787. márcz. 6., Straubingban, fia volt egy üveggyártónak. Szüleit még kicsi korában vesztette el. Gyámja szintén üveggyártó mesterségre szánta őt, e czélból Münchenbe vitte, hol azon kötelezettséggel, hogy tanulási ideje 6 évig fog tartani, ingyen vétetett fel. Röviddel azután, hogy beszegődött, összedült tanitó-mesteré- nek (Weichselberger) háza; ő csodával határos módon életben maradt s csak könnyű sérülést szenvedve szabadítta- tott ki a romok alól. I Miksa király elrendelte a gyermek gyógyíttatását, egyúttal 18 drb aranynyal ajándékozta őt meg. Ezen ajándék nagy részét Frauenhofer felgyógyulása után arra használta fel, hogy vele magát tanulási idejének még hátra volt részétől megváltsa. Ezután a rézmüvességet tanulta meg, de midőn ifjúvá serdült, ellenállhatlan vonzalmat érzett az optikussághoz, félretett pénzéből időközönként optikai müveket vásárolt, végre pedig egy köszörülő gépet szerzett. Magára vonta Utzschneider figyelmét, ki többször szóba állt vele s felismerte benne csakhamar a hivatottnak geniusát. Ennek következtében egy alkalommal elvezette az ifjút Reichenbachhoz és örvendve, a következő szavakkal mutatta őt be : „Most megtaláltuk ama férfiút, kire oly nagy szükségünk van.“ Valóban Utzschneider nem tévedett véleményében ; megmutatta ezt a következés. Frauenhofer tevékenységét legott az üvegköszörülés régi módjának javításával kezdette meg. Feltalálván ugyanis úgynevezett sugaras-ingás rendszerű köszörülőgépét, gömbfelületű üvegek köszörülését addig nem látott tökélyre emelte. Annakelőtte gyakorta megesett, hogy simítás alkalmával a legtökéletesebben köszörült üveg is elvesztette kellő alakját. E bajt is megszüntette egy sajátlagos csiszológép feltalálása által. Majd figyelmét a flintüveg gyártásának módjára fordította s éles megfigyelő képessége csakhamar felderítette az eddig oly sokszor kárba veszett olvasztásnak okát. Az üvegkészítés módját annyira tökéletesítette, hogy képes volt egyenletes szerkezetű flintiiveget előállítani oly nagyságban, hogy belőlök — az akkori viszonyokhoz képest — óriási, 16—24 cm. nyílással biró tárgylencséket lehetett köszörülni. Minthogy pedig egyúttal a korónaiiveg készítésének módját is tökéletesítette, úgy látszott, hogy nagyobb szintelenítő lencsék előállításának lehetősége biz
