Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1882

13

ne és görög-táncz annyira napi táplálékuk, hogy sokakat közülök az éj fia, a halál vesz karjaiba, kis vajha a nők, mint háziasszonyok azokban volnának jártasok, melyek szent hivatásukhoz tartoznak. I)e az égiekre! hol vannak Rómában amaz anyák, kik a gyermekképzésre szükséges valódi ismeretekben kitűnnek? Ezek nélkül pedig, hacsak a véletlenség vagy a veletek született anyai érzés nem találja el a helyeset, ezer és ezer hibát fogtok elkövetni.

— Köszönöm, Quintilianus, intelmeidet s tanácsaidat. Híven s gondosan fogok azok kiviteléhez. Nem nyugszom addig, mig azon anyai bölcseséget el nem érem, melyet kívánsz. Épen azért jöttem, hogy erre nézve a nevelőválasztás felől megkérdezzelek.-— Ha olyat akarsz, kinek szive legyen gyermekeid iránt; azonkívül, kinek keblében nemesség és tisztaság honoljon, meg példája által jótékonyan hasson gyermekeidre: úgy ajánlhatok egyet. Azonban nem tudom, vájjon javasoljam-e neki, hogy házadba lépjen?

— Új sebeket akarsz-e ejteni rajtam? kérdé Flaminia.

— Épen nem, válaszolá Quintilianus. Azonban aggódom, ha azon sorsra gondolok, mely talán neki házadban osztályrészül jút. 0 ismeretekkel bir. Nem részesül-e mellőzésben ? Nem fogjátok-e őt fegyelmezési vesszőül, ijesztőül, vagy oly óráúl tekinteni, melyet tetszés szerint lehet szabályozni.

— Ne aggódjál. A ház barátjaként fog becsültetni; asztalunknál fog enni; utazásainkban kisérni; szóval: tisztelteim fog.

— Csak sokat ne Ígérj, mondá Quintilianus. Egyébiránt látom, hogy téged nem lehet összehasonlítani a többi római nőkkel. Te valódi anya vagy. S azért véghetetlenül örülök, ha családi boldogságod fölépítéséhez egy kövecskével magam is járulhatok. Még ma fölkeresi házadat Livius tanítványom. Aggodalom nélkül adhatod át neki gyermekeidet; sértetlenül fogod őket bármikor visszakapni.

— Vedd érte igazi hálaköszönetemet. Élj boldogul! mondá végre Flaminia s távozott.

Livius, Quintilianus figyelmes tanítványa, Flaminia családja körébe lépett, hol sok ideig a ház boldogságának jó szellemeként működött. A szülök és gyermekek hálája megörvendeztette. És ezen öröm annál nagyobb lett, mennél ritkábban történt, hogy egy nevelőt ura ily kitüntető barátságban részesített. — Educatio per matres et nu- triees a tenera prolium aetate incipienda est. Chrysippus.

V.

Róma iskolái akkor legnagyobbrészt magániskolák voltak. Nem épen könnyű volt ilyeneket alapítani s még nehezebb virágzásban